Egyházfórum 1993. 1-4. [antikvár]

A Hittani Kongregáció 1992. március 30-i dátummal instrukciót adott ki a társadalmi kommunikációs eszközök alkalmazásáról a tanításban. Az egyház és a média viszonyát a II. vatikáni zsinat Inter mirifica konstitúciója óta az egyházi törvénykönyv mellett a Communio et progressio és az ennek 20. évfordulójára kiadott Aetatis novae szabályozza. Utóbbi kettőt a pápai média-tanács adta ki. Foley érsek szerint, aki e tanács elnöke, a Hittani Kongregáció által kiadott új dokumentum csupán "összefoglalja az egyházjog vonatkozó paragrafusait". Ezek szerint a katolikus szerzők kötelesek írásaik megjelentetése előtt az illetékes főpásztoroktól ún. approbatiot vagy engedélyt kérni. "Az egyház pásztorainak kötelessége és joba megkövetelni, hogy a krisztushívők által kiadásra kerülő hitre vagy erkölcsre vonatkozó írásokat az ő előzetes ítéletüknek vessék alá; valamint helyteleníteni azokat az írásokat, amelyek a helyes hitnek és a jó erkölcsnek kárára vannak." (CIC 823. kán. 1. par.) A megyéspüspökök különös megfontoltsággal mérlegeljék, hogy milyen feltételekkel adnak engedélyt arra, hogy a klerikusok és a szerzetesek olyan újságokban vagy folyóiratokban publikáljanak, melyek a katolikus vallást és a jó erkölcsöket általában támadni szokták. A laikusok is csak megfelelő és ésszerű okból írjanak ilyen helyekre, de őket nem köti engedélyhez sem a jog, sem az új instrukció. (Vö. 831. kán. 1. par.) Az instrukció bevezetője azzal indokolja az egyébként ismeretes törvények újbóli hangsúlyozását, hogy "általánosságban is, de különösen a könyvek révén ma egyre több téves gondolat terjed", ami miatt a "pásztorokat bátorítani és erősíteni kell felügyeleti feladatuk ellátásában". Az egyházjog kánonjai a szabadságot biztosítják: az egyes hívőkét, akiknek joga az evangélium üzenetének tiszta és teljes megismerésére, a lelkipásztori munkatársakét, teológusokét és minden katolikus újságíróét, akinek joga van gondolataik közlésére a hit és az erkölcs, valamint a pásztoroknak kijáró tisztelet sérelme nélkül.