Egyházfórum 1993/4 [antikvár]

Kedves Olvasó! Idei utolsó számunkkal befejezzük az Egyházfórum dialógus-sorozatát. Az egyházon belüli dialógussal kezdtük (Katolikus sajtó - Cenzúra?), majd a munkatársak képzése után a zsidók és keresztények közötti párbeszéddel folytattuk. Most pedig az egyháznak a „modern" világgal végzett dialógusához válogattuk össze súlyponti rovatunk tanulmányait. A párbeszédhez arra van szükség, hogy a partnerek elfogulatlanul megismerjék egymást, esélyt adjanak az előítéletek feltárására és kritikájára. Azt tapasztaljuk, hogy a hazai társadalmi változás, a „modern" világ jellegzetességeinek hirtelen megjelenése aggodalmakat kelt és egyfajta elhárításra, félelemre vagy visszavonulásra épített pasztorációt hív elő. A II. Vatikáni Zsinat szelleméhez hűen a modern világgal való bátor szembenézést, a monológ lelkipásztorkodás helyett a dialogikus tanúságtételt kívánjuk e számunkkal szorgalmazni A világról pedig úgy tanulni, hogy benne Isten ujjanyomát, teremtő szeretetét, az „idők jeleit" alázattal és értőn felfedezzük. Azt tapasztaltuk, hogy korra és nemre való tekintet nélkül a keresztényekben jelen van egyfajta „sensus socialis" és elfogulatlanul érdeklődnek világunk keresztény szellemben való formálásának lehetőségei iránt. Keresik azokat a fórumokat, ahol ilyen témákról előadásokat hallgathatnak, s véleményüket megoszthatják. Ugyanakkor érdeklődésükre sokszor nem a keresztény társadalmi tanításnak megfelelő támpontokat kapnak, hanem „kegyeskedő" elutasításokat, melyek éppen ellentétesek azzal a könyörgéssel, amit Jézus búcsúimájában János evangélista így örökített meg: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól" (17,15). A Megtestesülés ünnepére készülve azzal a szándékkal adjuk át idei utolsó füzetünket, hogy valamelyest hozzájárulhatunk vele a „modern" világ változásainak árnyaltabb megismeréséhez és így a keresztények korszerűbb és hatékonyabb társadalomformálásához. Boldog Karácsonyt és Új esztendőt kívánunk minden olvasónknak!