Bővebb ismertető
Részlet a 27. számából:
Halotti beszéd
Emberi szívvel és emberi szóval akarok róluk írni.
Elsápadtam a megdöbbenéstől én is, titokzatos jövő lehetőségek, kilátások és kilátástalanságok rázták meg az én lelkemet is. Megfeledkeztem emberi voltomról. Beleszédültem a nagy közösségbe, milliók titkolt reménykedése, őszinte gyásza és farizeusi képmutatása vert le lábamról. Emberi gondolkodásom szünetelt. A tragikum felemelt vagy lesülyesztett valahová, ahol nem éreztem talajt a lábam alatt.