Élet 1944. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet az 1. számból: Név, az év kapuja fölött Nevet keresnek a szülők az újszülöttnek. Odahajolnak a kis öntudatlan arcocska fölé. Minek nevezzük? Szerelmük kivirágzása, közös gondolataik és vágyaik élő gyümölcse fekszik előttük, boldogságból és fájdalomból született új ember. Nevet keresnek számára, melyet százszor és ezerszer el fognak mondani büszkén és mosolyogva, szeretettel és feddően. Ezzel a névvel ébred majd éntudatára nyíló kis értelme. Édesanyja imáiba foglalja és apja ehhez a névhez kapcsolja büszkeségét és reményeit. Elkopik idővel a mindennapi használatban és mégis számukra mindig más lesz, mint a többi János és Péter, Mária és Ilonka. Az egyetlen János, Mária lesz. De mi is legyen a neve? Tudat alatti biztonsággal olyan név után kutatnak, melyben benne csengenek ízlésük és emlékeik, kedves számukra.