Élet és Tudomány 1955. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

KERDEZZ—FELELEK Több olvasónk kérdezi: Anyag-e a hang és a fény? Balogh Emma tanár válaszol: A fizika fejlődése folyamán igen sokáig, egészen a 19. század végéig azt tartották, hogy ainyag csak az, aminek tömege van. Az anyagra vonatkozó kutatások közben a fizikusok figyelmüket olyan jelenségek felé fordították, ahol mérhető tömegekről volt szó. Lomonoszov a 18. század második felében felfedezi az anyag megmaradásának törvényét, azt a törvényt, amely szerint anyag nem vész el, csak átalakul. Az anyag összmennyisége tehát a világban változatlan marad. Az anyagra vonatkozó kutatások középpontjában ekkor az a kérdés áll, hogy milyen kapcsodat van az anyag és mozgás között? Newton szerint az anyag merev, hodt, tehetetlen valami, amely önmagától nem képes mozgásra, csak külső ok, az erő hozhatja mozgásba. A 18. század végének és a 19. század elejének hatalmas ipari forradalma létrehozza a gőzgépet, ahol nap mint nap tapasztalják, hogy a hő mechanikai mozgássá alakul. Ugyanebben az időben elkezdik az életjelenségeket is a természeti folyamatok vizsgálatának módszeréved kutatni. Szakítanak a régi misztikus »életerő-« elmélettel. Tapasztalják, hogy nemcsak a hő-alakítható át mechanikai munkává, hanem az elektromosság is átalakul hővé, és fordítva, a mágnesség átalakítható elektromossággá és fordítva. Ezeknek az előfeltételeknek az alapján fedezi fel Róbert Mayer német orvos 1842-ben az energia megmaradásának elvét, mely szerint az energia — anyagnak mechanikai mozgása, hő-, mágneses- vagy elektromos állapota következtében meglevő munkavégző képessége — ugyanúgy nem vész el, csak átalakul, mint ahogy ezt az anyagra Lomonoszov és Lavoisier megállapították. Az anyag és az energia megmaradásának elve mint- egy 150 évig egymástól különválasztva a fizika két alaptételét képezték. A hő' energia, ezt már a gőzgép !bebizonyította. A hő és a fény közti kapcsodat is világos, hiszen a meleg testek hőt sugároznak, majd további melegítéskor — kb 500° felett — a kibocsátott sugárzásban már látható fénysugarak is megjelennek: az anyag vörösen izzik. A fénysugárzásban is energia terjed tovább. A 19. század végén felfedezik az ú. n. radioaktív jelenségeket. Ezek abban állnak, hogy bizonyos anyagok tömege sugárzás kibocsátása közben látszólag eltűnik. Ezek a jelenségek a materializmus ellenségeinek álláspontját látszólag megerősítették. Ugy látszott, hogy az anyag, amely a materialista felfogás értelmében elsődleges, nem is örök, hiszen megsemmisülhet, tehát valamilyen módon keletkezett is. A fizikusok ebben az időben lázasan kutatták, hogyan bocsájtja ki a sugárzó test a fényt, milyen módon terjed a fénysugárban az energia. Ezeknek a kutatásoknak a folyamán állapította meg Einstein 1905-ben azt a rendkívül fontos tételt, hogy az energia is az anyagnak egyik megjelenési formája. A rádióaktív sugárzásnál tehát az anyag nem tűnik el, csak más formában, energia formájában jelenik meg. Einstein számszerűleg is megadta, hogy bizonyos tömeg mennyi energiává alakul át. Ezt a megállapítást a rádióaktív sugárzások és a látszólag »eltűnt« tömeg mérése teljesen igazolta. Ez a felfedezés tehát kétségtelenül bebizonyította, hogy a fény is anyag. A hang mibenlétének feltárása sokkal egyszerűbb, mint a fényé. A hang ugyanis a levegő vagy más rugalmas közeg részecskéinek mozgása, tehát tömeggel rendelkező mozgó anyag. Itt a rugalmas közeg részecskéi adják át egymásnak a mozgás' (mechanikai) energiát, itt is energia terjed tovább, tehát a hang is anyag._ CÍMKÉPÜNK ! Kolorádó-fenyő (Székács János felvétele). Az Élet és Tudomány fényképpályázatára beküld»« kép »Világrészek fái a szarvasi Arborétumban« című clkkilnkhBz Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztőbizottság tagjnl: Désl Frigyes, FaludI Béla, Haraszty Árpád, Rspalcs Rajmund, Rázsó Imre, Tangl Harald, Vécsey Zoltán. A kiadásért felel: Lapkiadó Vállalat Igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, VII., Lenin-kőrút Q—11. Tel.: 221—285. Terjeszti a Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest, V., József nádor-tér 1. Tel.: 180-850. Egyéni előfizetés: kézbesítésre lllelékes postahivatalnál és a postal kézbesítőknél. Ozeml árusítás: V Roosevelt-tér 6-6. Tel.: 189-288. Vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó poitahlvatal. Előfizetési ár: negyedévre 9.— forint, félévre 18— forint. Kéziratokat nem őrzünk meg. _' 2-636056 Athenaeum mélynyomást, Budapest. (F. v. Soproni Béla) — Megjelent 110.850 péld.