Élet és Tudomány 1956-1960 (vegyes számok) (25 db) [antikvár]

Részlet a könyvből: II. ÉVF. 33. SZÁM Élet és TUDOMÁNY 1986. augusztus 15. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Hetilapja A TARTALOMBÓL: Ifjúságunk és a ponyva — Kémkedő léggömbök — Virágzik a Victoria Regia — Jugoszlávia,-' a természeti szépségeik országa — Milyen lesz az időjárás f — Korallok világa — Meddig tartsuk életben a szarvasmarhát? IFJÚSÁGUNK ÉS A PONYVA A közelmúltban két serdülő fiú állott Budapesten a fiatalkorúak bírósága előtt. E büntetlen előéletű fiatalok ellen rablás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat az ügyész. Az elsőrendű vádlott még csak 15 éves, középiskolás. Eleinte jeles tanuló volt. Az évek múlásával azonban előmenetele hanyatlott, viselkedése megváltozott. A csapongó, színes képzeletvilágú fiú szabad idejének jó részét moziban vagy ponyvaregények olvasásával töltötte. Ebben szülei széthulló családi életének is része volt. Anyja jóságos, de gyönge vezetése csak növelte amúgy is szertelen kalandvágyát. Elhatározta, hogy külföldre szökik unokaöccsével együtt, s az úthoz szükséges pénzt és gépkocsit merénylettel szerzik meg. A belső ösztönzések erejével szemben az erkölcsi fékek elégtelenek voltak ahhoz, hogy a bűntény elkövetésétől visszariasszák e fiatalkorút. Bűntársa 13 éves. A megszeppent arcú fiúcska egyetlen gyermek. Szülei nagyon szeretik, de keveset törődtek vele, naphosszat magára hagyták, ö is jeles tanuló volt, de hovatovább közepes rendűvé vált, s viselkedése is feltűnően romlott. Nagyon szeret olvasni. Ő volt az osztály mesemondója. A fővádlottat — unokabátyját — szinte a bálványozásig szereti, és példaképének tartja. A vizsgálati fogság heteit is azért tűrte viszonylag nyugodtan, mert bátyja közelében tartózkodhatott. Ez a bírósági eset — amely mellé másokat is felsorakoztathatnánk — fölhívja a figyelmet ifjúságunk nevelésének egyik időszerű kérdésére, a nagyon elterjedt ponyva-olvasásra. Dr. Fredric Vertham neves amerikai elmegyógyász, a ponyva legelrugaszkodottabb fajtájáról, a nyugaton hatalmas példányszámban terjesztett comic-könyvekről így nyilatkozik: „Ha a comic-könyvek hatását tanulmányozzuk, megtaláljuk a fiatalkorú bűnözés egyik okának gyökerét. Nem érthetjük meg a mai fiatalkorú bűnözést, ha nem vesszük figyelembe a comic-könyvek romboló és mérgező hatását Egy egész nemzedéket tesznek képtelenné arra, hogy részvétet érezzen, és föl tudja ismerni a kegyetlenséget és erőszakot." A magyar fiatalság kezébe nem kerülhetnek comic-könyvek. De terhes örökségképp hazánkban is sok millió példány forog még közkézen a világnézeti és erkölcsi szempontból a comic-könyvektől alig különböző légiós, cowboy, bűnügyi, szexuális, kém- és rémtörténetekből. S ennek az esztétikai szempontból is silány irodalomnak éppen az ifjúság egy része a legbuzgóbb olvasója. A két fiatalkorú bűncselekményének motívumai között a ponyvának kétségkívül fontos szerep jutott. Ennek hatására alakult ki a fővádlottban a bűntény elkövetésének részletes terve. Olvasmányaiból ismerkedett meg ama módszerekkel is, amelyekkel szökési tervük végrehajtásához az anyagi eszközöket (pénz, gépkocsi) előteremteni