Élet és Tudomány 1956. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet a műből: Élet és Tudomány A TÁRSADALOM- ÉS TERMESZ ETT L DOM ÁM TI ISMERETIERJESZTŐ TÁBSII.AT HETILAPJA A TARTALOMBÓL: Petényi Salamon János — Műanyag habok — Hogyan hódította meg a növényvilág a szárazföldet ? — Forradalmi sarkkutató módszerek — A 30-as évek nagy gazdasági válsága az Egyesült Államokban — Fényképezés a víz alatt — Az atomipar nyersanyagai — Házunktája PETÉNYI SALAMON JÁNOS 1799—1855 A most múlt év őszén ünnepelte a Tudományos Akadémia Petényi halálának százéves fordulóját. Az ünnepi ülés a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában folyt le a biológiai és az ösélettudomány művelőinek és barátainak részvételévél, olyan keretek között, amik méltóak a múlt század egyik legnagyobb természetkutatójának emlékéhez. ^eimészettudományunk történetében Petényi Salamon János a magyar tudományos -*- madártani kutatások megalapítója, első szakavatott, lelkes szervezője, egyben annak első áldozata is. Azok közé a ritka természettudósok közé tartozik, akiket mindegyik életrajzírójuk megért és csodál. Két, sokat emlegetett életrajzírója van. Az egyik aNógrád megyei szabadságharcos nemes földesúr, Kubimji Ferenc, aki előszeretettel foglalkozik szabad idejében földtannal & őslénytannal, a másik a néprajzi ós természettudományi kutatások' érdemes öreg harcosa és müvelője, Hermán Ottó. Mindketten személyesen ismerték Petényit, de a kétféle ember jelleméből követkozik, hogy Petényi tudományos hagyatékának megmentésében és életrajzírása közben is más-más utat követtek. Kubinyi Fereno nem tudta eléggé megkülönböztetni és lemérni Petényi szerteágazó és sokoldalú úttörői munkásságát. Nem óhajt beszélni kényes dolgokról, nem mer leleplezni sem embereket, sem eseményeket. Xpgészen más természetű ember Hermán Ottó. Petényiről írott könyve az író és az olvasó szempontjából egyformán befejezett mű. Elénk állítja az embert. Bemutatja Petényit, a luteránus papot, aki hívei között ugyanaz maradt, mint volt az Akadémián, a Nemzeti Múzeumban vagy a Magyar Orvosok és Természetvüisgálók Vándorgyűlésén, az érett, felvilágosult természetkutató elmék között. Hívei vallási sötétségtől vakon kihordták szegényes holmiját a cinkotai parókiából a határra, mert állatokat boncolt, madarat tömött és a természetet vizsgálta, de még .ennek árán sem mondott le tudományos vizsgálatairól és nem hátrált vissza a gondtalan életet biztosító gazdag egyházközség papi székébe. Több mint egy évig élt a legnagyobb szükségben, egykorú feljegyzések szerint a kor vtlllási elfogultságából „dísztelen elménckedések céljául tűzetve ki". H/fmdez 1833-ban történik. Petényi ekkor 34 éves. Európai hírű tudós, a nagy i-Vi éllatbúvár Brehm atyjának, a tudományáért általánosan tisztelt „öreg Brehm"-nek meghitt barátja és Naumannak, a német madártan világliírű megalapítójának munkatársa. Gondoljuk meg, a múlt század első felében az európai nevű tekintélyek mértékével mérve mekkora tudás, széles látókúr és tapasztalat, milyen nagy úttörői érdem kellett ahhoz, hogy egy magyar tudóst a németek, de különösen a bécsi szak társak magukkal egyenrangúnak ítéljenek. Hosszas tanulás, észlelés, tapasztalás,"