Élet és tudomány 1959. január-június (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet: XIV. ÉTF. 1. SZÁM TUDOMÁNY 1959. JANUÁR 4. . i A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA A TARTALOMBÓL: Szacavay Imre — Hangetnergiáwl működő gépek — A rákbetegség és korszerű gyógyítása — A Fekete hegyek országában — A zuzmókról — Sokhasznú nádasaink — A tudomány világa •vir; SZACSVAY IMRE (1818—1849) Az 1848—49-68 magyar szabadságharc kiemelkedő alakjainak némelyikét ma már az egész világon megbecsülés övezi, mások emléke viszont még a saját hazájuk köztudatában is homályba veszett. Ez utóbbiak közé tartozik Szacsvay Imre, akit 31 éves korában küldött halálba Haynau bosszúja. A XVIII. században a Székelyföldről magyar honba szakadt kisnemes Szacs-vayaknak sem földbirtok, sem előkelő rokonság nem állt a hátuk mögött. Csupán a nemesi kutyabőr oltalmában kísérelték meg, hogy új fészket építsenek Bihar földjén. De a harmadik-negyedik nemzedékből is csak egy-két családtagnak sikerült megyei hivatalba jutnia. A többiek örülhettek, ha valamelyik egyházi vagy világi földesúr tiszttartónak alkalmazta őket. Szacsvay Lajost is a váradi püspökség uradalmaiban dobálta ide-oda a sorsa, és hat gyermeke mellett nem is futotta néki többre, mint arra, hogy megtartsa azt a félholdnyi érmelléki szőlőt, amely korán elhalt felesége hozományaként került a család kezére. Az apa remélte, hogy fiai magasabbra emelkednek majd a nemesi-rendi társadalom ranglétráján. Különösen sokat remélt a legidősebb fiától, az 1818. november 1-én Sályib&n született Imrétől. A fiú csendes komolyságát, szerénységét, fogékony eszét már az alsó iskolákban is elismerően méltatták nevelői. Az apja papnak szánta őt azzal a meggondolással, hogy nemesember fia könnyen lehet főpap, s e stallumában segítheti a családot. így hát keserű volt a csalódása, amikor az elhatározó döntés pillanatában kiderült, hogy szelíd lelkű fiában az engedelmességgel és tisztelettudással meg nem alkuvó határozottság is párosul: Imre az akkoriban nagyon is zsúfolt jogászpályához vonzódott, s e céljától apjának semminő erőlködése sem térítette el. Ekkor pattant ki az is, hogy a 15 éves fiú a maga módján élénken figyelte a megye politikai életét és ismeretségbe került a kibontakozó szabadelvű mozgalom megyei vezérével, az antiklerikális Beöthy Ödönnel is. Az apa végül beletörődött, hogy fia Váradon és Kassán elvégezze a jogakadémiát. A nagy tekintélyű Beöthy pedig fölismerve a még gyerekember kivételes tehetségét, 1834-ben a saját költségén patvarista jurátusként, vagyis afféle jogászkodó írnokként magával vitte a pozsonyi országgyűlésre. A családi hajlékból kibocsátott ifjúnak immár a jogakadémia és a diéta (rendi országgyűlés) lett a nevelőiskolája. A korszak választ sürgető kérdései A híres reformországgyűlés nagy vitái idején megsokasodtak a feudális rendszer tarthatatlanságának jelei. Az élet napról napra új kérdéseket tett fel a kor nemzedékének, s a válasz elől nem lehetett kitérni. A gazdasági kiváltságaikat és poli-