Bővebb ismertető
Részlet:
XVII. ÉVF. 47. SZÁM
1962. JÚLIUS 8.
4 TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA
A TARTALOMBÖL:
Az ipari termelői árakról — A nukleáris robbantások geofizikai hatásai II. — Európa édesvizeinek legnagyobb hala: a harcsa — Szabadtéri múzeumok — „Találkozás az ördöggel" -—Remegő kezek, parkinsonizmus -— Kábelek a tenger alatt —- A tudomány világa — Amiről beszélnek \____/
Áz ipari termelői arakról
A bolti árak hazánkban nem úgy alakulnak ki, hogy az árucikk gyári, termelői árához meghatározott százalékot hozzászámítanak a kereskedelem költségei fejében, forgalmiadó gyanánt vagy más címen. Nálunk mindkét árat — a termelőit és a fogyasztóit — az állam szabja meg, és ez utóbbi nem föltétlenül követi nyomon az előbbit. Például a pamutszövetek fogyasztói ára méterenként 20—25 forinttal több, mint a termelői ár. A konfekcióipar termékeinél e különbség alig néhány forint, míg a vaj küóját a termelői áránál kereken 11 forinttal olcsóbban vesszük az üzletben. Olyan cikk is akad, amelyhez a lakosság olcsóbban jut, mint amennyit előállítása közben csupán munkabérben kifizetnek.
Gazdasági és szociális meggondolás a magyarázata annak, hogy a bolti árak nem árnyékként kísérik a termelői árakat. A tejnek — de a kenyérnek és sok más közszükségleti cikknek is — a termelői áránál kisebb vagy csak alig nagyobb fogyasztói ára elsősorban a nagy családok és a kisebb fizetésű dolgozók érdekét szolgálja. Az állam kereskedelmi bevételének jókora része pedig az élvezeti vagy a fényűzési cikkeknek (szeszfélék, cigaretta, drága piperecikkek stb.) vagy olyan áruféleségeknek ártöbbletéből kerül ki, amelyekből javarészt importra kényszerülünk (pl. pamut-áru, faanyag, gumicikkek), illetve amelyeknek hazai termelése egyelőre nem elégíti ki megfelelőképpen az igényeket (pL cement).
Persze, a fogyasztói árpolitika jóval bonyolultabb, semhogy néhány sorban jellemezhetnők. Itt csupán a termelői áraktól eltérő sajátosságaira kívántunk rámutatni.
Hogyan számítják ki a termelői árakat?
A gyárak termelését terv szabályozza. De a terv nem mondja ki, hogy ez vagy az a gyár a legkisebb csavarig mit és mennyit termeljen, és ehhez mennyi kilowattóra energiát, hány kiló, deka vagy gramm nyers- és segédanyagot használhat fel. Ez képtelenség lenne! Egy középüzem is sok ezer árucikket, alkatrészt készít. A terv csak azt írja elő, hogy a legfontosabb termékekből vagy végtermékből mennyit kell gyártania. Például azt, hogy az Ikarusz gyár hány autóbuszt készítsen. Egyébként a vállalat termelését forintösszegben szabják meg. Ez az a közös nevező, amelyben a kifizetett munkabérek, a felhasznált nyers- és segédanyagok, valamint a vállalat munkájának eredménye összesíthető.
Ám ha valamely vállalat nem minden részletre kiterjedő mennyiségi tervet kap, akkor egész gazdálkodása — munkájának „mérlege", következésképpen nyereségrészesedése és általában gazdasági és erkölcsi elismerése — nagymértékben összefügg azzal, hogy mennijiért számolhatja el az általa felhasznált különféle anyagokat, és mit könyvelhet el a kapuin kiszállított és más vállalatok által átvett termékekért. Ezért, noha a termelői Arak nem döntik el, hogy valamely vállalat milyen jellegű