kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Dr. Harsányi Zsolt - Élet és Tudomány 1970. január-június (fél évfolyam) [antikvár]
 
Drótkötélpálya a János-hegyen Az a már elterjedt hír, hogy személyszállító drótkötélpálya épül a János-hegyen valóban eseményt jelez: hazánkban ugyanis — a bánkúti sílift kivételével — ez lesz az első ilyen jellegű közlekedési berendezés. De már világszerte ezrével működnek drótkötélpályák, s így külföldön utazgató hazánkfiai közül sokan személyes tapasztalatokat is szerezhettek ezekről az élményt nyújtó alkalmatosságokról. A közlekedésnek ez a módja hosszú ideig a magas...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1880 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Drótkötélpálya a János-hegyen Az a már elterjedt hír, hogy személyszállító drótkötélpálya épül a János-hegyen valóban eseményt jelez: hazánkban ugyanis — a bánkúti sílift kivételével — ez lesz az első ilyen jellegű közlekedési berendezés. De már világszerte ezrével működnek drótkötélpályák, s így külföldön utazgató hazánkfiai közül sokan személyes tapasztalatokat is szerezhettek ezekről az élményt nyújtó alkalmatosságokról. A közlekedésnek ez a módja hosszú ideig a magas hegyvidékeken volt honos. Legnagyobb előnye ugyanis az, hogy a szállítás kezdő- és végpontját gyakorlatilag bármilyen emelkedővel össze lehet kötni. Ahol — mint hazánkban — nincsenek nagy hegyek, a legtöbb magaslati kirándulóhelyhez olyan egyszerű vonalvezetésű utat építhettek, hogy nem volt szükség a sokáig nagy beruházást kívánó drótkötélpályára. A műszaki fejlődés azonban időközben lehetővé tette a korábbiaknál jóval egyszerűbb, ugyanakkor nagy teljesítményű ilyen szerkezeteknek az építését. Csökkent a beruházási költség, s ennek folytán új területeket hódított meg ez a félig földi, félig légi eszköz. Érdekesek az ezt tükröző számadatok: Nyugat-Európában az első világháború előtt összesen húsz pálya épült, a két világháború között 150-re, 1945 és 1957 között 450-re emel- kedett az építések száma, azóta pedig egyedül Svájcban kereken 150 új pályát adtak át a forgalomnak! Ugyanott 1980-ban várhatóan már egymillióra fog rúgni a drótkötélpályán évente szállított utasok száma. A KÉTKÖTELES PÁLYÁK Annyit mindenki tud, hogy a drótkötélpályán — görgők közvetítésével — kötélre függesztett kabinok vagy székek közlekednek. Ezen belül azonban több változat lehetséges, és a változatosságot elsősorban a kötélrendszer szolgáltatja. Az első pályákat — bár kettőnél több kötél volt mindegyiken — kétkötetesnek nevezték. A feladat elvégzésére ugyanis itt csak kétféle kötél szolgál: az egyiken — a tartókötélén — a kabin futókerekei gördülnek, a másik — a vonókötél — továbbítja, húzza, vonja a kabint. A harmadik segélykötél lehet, amellyel — a vonókötél hibája esetén — kivontatják a tartókötélen fékkel rögzíthető kabint. A legismertebb típusnak, a kétköteles nagykabinos pályának — mint alább látni fogjuk — négy kötele is lehet. Az állványokra erősített tartókötelet kétféleképpen szerelhetik föl. Ha a pálya alsó és a felső vége között egyetlen tartókötelet feszítenek ki, úgynevezett in- 3

Termékadatok

Cím: Élet és Tudomány 1970. január-június (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző: Dr. Harsányi Zsolt , Dr. Móczár László , Dr. Szilágyi Ferenc , Dr. Veres Pál , Enyedy László , Érdi Bálint , Hédervári Péter , Kapocsy György , Karinthy Frigyes T. Riha Margit
Kiadó: Hírlapkiadó Vállalat
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 150 mm x 220 mm
Dr. Harsányi Zsolt művei
Dr. Móczár László művei
Dr. Szilágyi Ferenc művei
Dr. Veres Pál művei
Enyedy László művei
Érdi Bálint művei
Hédervári Péter művei
Kapocsy György művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
T. Riha Margit művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet