Részlet az 1. számból:
Egyszerre ünnepeljük Petőfi születésének 150., valamint Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulóját. Alábbi cikkünk mintegy összeköti Petőfi személyét fővárosunk centenáriumával. Azt a pesti társadalmat mutatja be, amelynek a költő a viharmadara volt. Azt a mindinkább polgári jellegű társadalmat, amelyet később is a három város társadalma közül a legtöbb érdek fűzött a polgári haladáshoz s az egységes Budapest megszületéséhez — és amely a legtöbbet is tett...
Részlet az 1. számból:
Egyszerre ünnepeljük Petőfi születésének 150., valamint Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulóját. Alábbi cikkünk mintegy összeköti Petőfi személyét fővárosunk centenáriumával. Azt a pesti társadalmat mutatja be, amelynek a költő a viharmadara volt. Azt a mindinkább polgári jellegű társadalmat, amelyet később is a három város társadalma közül a legtöbb érdek fűzött a polgári haladáshoz s az egységes Budapest megszületéséhez — és amely a legtöbbet is tett ezért.
1848. március 15-én reggal a Pilvax kávéházból a márciusi ifjaik tíz-;tizenöt főnyi csoportja indult el, hogy a mintegy ezer főnyi egyetemi diákságot mozgósítva kivívja a sajtó szabadságáit. Délelőtt a nyomda előtt ötezres tömeg várta a szabad sajtó első termékeinek szétosztását. Délutánra a Nemzeti Múzeum terére hirdetett népgyűlésen már tízezren gyűltek össze, s néhány órával később Táncsics kiszabadítására húszezres tömeg indult Budára a hajóhídon. Azaz március 15-én este a város 34 ezer férfiból és 31 ezer nőből álló felnőtt lakosságának egy harmada az utcán volt.
Sajátos összetételű város
A forradalom első napján, amélynek előestéjén még Petőfi is számolt egy katonai sortűz lehetőségével, nyílván még kevés nő merészkedhetett az utcára. A vásárra felgyűlt parasztok, gazdaíisztek és nemesek meg az ügyes-bajos dolgainak intézése végett Pesten tartozkodó más idegenek száma több ezerre rúghatott, de a tüntetőknek csak a kisebb része került ki közülük. A forradalom győzelemre vitelében Pest férfi lakosságának volt döntő szerepe, hiszen ők alkották a Helytartótanács elé járuló, majd a Táncsics börtönét megnyitó tömeg zömét.
A korabeli leírások és ábrázolások egyértelműen azt tanúsítják, hogy a tömeg a legkülönbözőbb társadalmi csoportok képviselőiből verődött össize; cilinderes, esernyős polgárok oldalán jurátusok és egyetemisták, nemesek mellett napszámosok és a vásárra gyűlt parasztok, kéz-
művesek és legényeik — valóban úgy tetszik, mintha az egész város az utcára tódult volna.
Hogy a különböző társadalmi rétegek képviselői milyen arányban vettek részt a tüntetésben, azt nem tudihatjuk, s nevetséges volna a forradalom további menetében tanúsított állásfoglalásuk alapján találgatásokba bocsátkoznunk. Mert igaz, hogy mást várt a forradalom győzelmétől a kézműves polgár, s mást a legény és a kontár, mást akart a liberális nemes, és mást a forradalmi ifjúság, s mindezektől eltérő vágyak hajtották a vásárra jött parasztot vagy a szegénység elől a faluról a városba menekült napszámost és cselédet — mégis március 15-e napjának résztvevőit őszinte lelkesedés, a szabadság és a társadalmi változás reménye hatotta át. Az ellentétek csak az első vívmányok törvényesítésé után, a „hogyan tovább?" kérdés felvető-désekor éleződtek ki igazán a városban és
Termékadatok
Cím: Élet és Tudomány 1973. január-december I-II. [antikvár]
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.