Bővebb ismertető
XXXIV. évf. 1
¦ a szam 1979. I. 5.
SZÁMUNK TARTALMA:
3 FÜRDÖSZÁLLÓ A MARGITSZIGETEN
Enyedy László
6 FORRADALOMTÓL FORRADALOMIG: 191S—1919 FORDULÓJA SALGÓTARJÁNBAN
Dr. Horváth István
S AZ 1978. ÉVI FIZIKAI NOBEL-DlJ 1. A SZUPER-FOLYÉKONY HÉLIUM
11 NYELV ÉS ÉLET: SAJÁTOS
SZÓKAPCSOLATOK
Dr. Mizser Lajos
12 HONNAN ERED A PATKÓ?
Balogh Lajos
15 JERSEY
Hegyi Gábor
19 A TOKFÉLÉK
MEGMENTÉSÉÉRT
Tőig István
22 AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI
Oláh Tamás
24 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA
Bizám György és Herczegh János
27 MÜZEUM. TIT-ÉLET
28 A TUDOMÁNY VILÁGA
31 A HATLAPON: AZ AMAZONIT KRISTÁLYOK
Címképünk:
Egynyaras kecsegeivadékok (Tejig István felvétele) A tokíélék megmentéséért című cikkünkhöz
A KŐVETKEZŐ SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A jövő fehérjeforrásai: a VE-PEX • A gondolatolvasás • Az 1918. évi fizikai Nobel-díj: 2. Az abszolút hideg határán fl Az újszülöttek vérdaganata # Az emberré válás sikertelen kísérlete: az ausztralopitekuszok
# Körmend • Adám, Éva és az alma § Mitől fáradt az olaj?
• A gondolkodás iskolája 0 A tudomány világa
KEDVES ELET ES TUDOMÁNY!
A néprajzi emlékek iránt érdeklődők figyelmét méltán fölkeltette a Szent Vendelt ábrázoló
JÁSZSÁGI FESTETT KÖSZOBROKRÓL
6zóló cikkük (Élet és Tudomány, 1978. évi 41. szám — A szerk.). Abban arról is olvashattunk, hogy a Vendel-szobrok készíttetői a legtöbb helyen a Vendeliánus Társulatok voltak. Ezekről érdemes még néhány dolgot elmondanunk.
Jászberényben a századforduló táján külön Vendel-társulatuk volt a Zagyván inneni és a folyón túli — ahogy ott mondták: „túláti" — birka tartó gazdáknak. A város kiterjedt tanyavilágában főleg a tápiói, a jakabi és a porteleki társulatok működtek sokáig. E társulatok tagjai kizárólag férfiak voltak. E laza szervezettségű népi közösség tisztségviselőket (elnököt, pénztárost, jegyzőt és kisdékánt) is választott a soraiból. Nekik az volt a dolguk, hogy számon tartsák a közösséghez tartozókat, s a csekély társulati pénzből gazdálkodva megszervezzék a rendszeres vagy rendkívüli közösségi alkalmakat, társas összejöveteleket. A társulat minden tagjától nagyon kedvelt közösségi alkalmat a „Vendel-ebéd" és a „Vendel-vacsora" jelentette. Ezt többnyire a pásztorok, nyájőrzők, jószágok védőszentjének névünnepén, október 20-án, Vendel napján tartották. Igazi férfi-ünnep volt ez a társulat tagjai számára. Felszínes vallási színezete abban állóit, hogy a szóban forgó nap reggelén közösen részt vettek a társulat élő tagjaiért szolgáltatott misén, majd az egyik társulati tag házánál vagy tanyáján gyülekeztek a közös lakomára. Ünnep volt Vendel napja a jószág számára is, mert az igásállatot ezen a napon lehetőleg nem fogták be, de a többi állat is kíméletesebb bánásmódban részesült, jobb és több takarmányt kapott.
A társulatnak állandóan volt néhány birkája, s azokat a közös pénztár támogatásával valamelyik gazda nevelgette a Vendel-napi összejövetel céljára. Kellő időben kijelölték maguk közül a Vendel-vacsora szakácsát, a „húsfőzőt", aki aztán gondos előkészületekkel és nagy hozzáértéssel látta el a feladatát. Az összejövetelre szánt birkákat már az előző napon levágták, megnyúzták és feldarabolták. A tanya udvarán felállították a szolgafákat, ezekre láncokkal felfüggesztették a vasbográcsokat, s így szabad tűzön készült az utánozhatatlan zamatú jászsági birkapörkölt. E különleges ünnepi eledel készítésének számos fortélyát szinte csakis ezek az idős birkatartó gazdák, „húsfőzők" tudták. Bizonyára fontos volt. hogy a feldarabolt birkahúst jó arányban válogassák össze, a fűszereket helyesen adagolják, a pörkölődő hús alá kellő mennyiségben löttyintsenek jászsági vörös bort, mellőzzék a kavaró-kanalat, s helyette a bográcsot „sedergessék". Fontos volt a szabad tűz, de még az sem volt mindegy, hogy milyen fával tüzelnek a bogrács alatt. Sok-sok ősi népi tapasztalat összpontosult itt e nagy társas összejövetel fő-fő különlegességében, hiszen egy esztendőre ez határozta meg e kellemes együttlét emlékét. De a jász virtus sem tudta volna elviselni, ha netán nem jól sikerül a pörkölt, s a következő évben emiatt kénytelen a társulat másik „húsfőzőt" választani!
A Vendel-vacsorára kisebb csoportokban érkező gazdák a tanyaudvarba lépve előbb a bográcsok felé irányították lépteiket, hogy köszöntsék a „húsfőzőt". s néhány szippantást vegyenek a bográcsokból áradó ínycsiklandozó illatokból.
Miután a terített asztaloknál mindenki elfoglalta a helyét, a házigazda további étvágygerjesztőnek jó erős pálinkával kínálta az egybegyűlteket. Az asztalokon hagyományos módon leborogatva helyezték el a tányérokat.
(Folyta ;ás a 11. oldalon)
kislexikon
Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek.
KÁPA: kiemelkedő fogantyúszerű rész a nyeregvázon, a kocsiba fogott ló szerszámán, a lólengés tornaszerén, illetve a patkónak a patára ráhajlítható több kis nyúlványa. (Honnan ered a lópatkó?)
MAGREAKCIÓK: az atommagoknak olyan átalakulásai, amelyeket elemi részecskékkel vagy más atommagokkal való kölcsönhatásaik idéznek elő. (Az 1978. évi fizikai Nobel-díj)
PASSZÁTSZELEK: a térítőkörök és a trópusok között észlelhető, a déli félgömbön délkeleti, az északin északkeleti irányú légáramlások. (A tudomány világa)
SZINAPTIKUS KAPCSOLAT: idegsejtek egymáshoz kapcsolódásának helye, ahol o terjedő ingerület jócskán lelassul (szinoptikus késés) A ~-ok révén az egyik neuron-ról a másikra tevődik át az ingerület. A ~-ban az idegnyúlványok összefonódnak, vagy az egyik • neuron tengelyfonala a másik sejt testét veheti körül stb. (Az emlékezés zavarai)
TÉRHÁLÓS (TEKTO-) SZILIKÁTSZERKEZET: olyan -szilíciumatomok fölépítette -kristályszerkezet, amelyben az egyik irányban minden negyedik, a másik irányban minden második négy vegyértékű szilíciumot három vegyértékű alumínium helyettesít. Az így felszabaduló vegyértéket különféle kationok (nátrium, kálium, kalcium és bárium) kötik le. (A hátlapon.)
TORZIÓS INGA: rugalmas fonal elcsavarodásán alapuló, parányi erők mérésére alkalmas mérleg. Az elcsavarodás szöge a ható forgatónyomatékkal egyenes arányban van, így az erő meghatározható belőle. ~ a nehézségi erő változásait mérő nagyon érzékeny Eötvös-inga is. (Az 1978. évi fizikai Nobel-díj)
ÜREGREZONÁTOR: a mikrohullámú technikában alkalmazott, fémfelülettel körülzárt térrészből álló rezgőkör, üzemszerűen az ~ban álló hullámok keletkeznek. Rezonáláskor az ~ gerjesztő frekvenciája és hullámhossza határozottan összefügg az ~ geometriai méreteivel. (A tudomány világa)