Embertárs 2020/3. [antikvár]

HÉZSER GÁBORLétezik-e kollektív trauma"- és ha nem, miért igen?Egy összetett fogalomkonstrukciópasztorálpszichológiai megközelítéseA tanulmány a fogalom koncepcionalizálásának bizonytalanságait, ambivalenciáját vázolja, majd az individuális és a kollektív trauma kapcsolatát problematizálja. Bemutatja a kollektív trauma elméletének variánsait, a transzgenerációs átöröklést és egy traumateológia posz-tulátumait. Végül a kollektív trauma helyett a traumaközösség fogalom preferálását ajánlja.Kulcsszavak: kollektív trauma, poszttraumás stressz szindróma, pasztorálpszichológiá, rendszerelmélet, folyamatszemlélet, rizikótársadalom, traumaközösségA pasztorálpszichológia traumaérdekeltsége kettős: Egyrészt a gyakorlati teológia és az alkalmazott pszichológia határtudományaként meg kell kísérelnie összevetni a traumára mint antropológiai állandóra vonatkozó tudományos nézeteket a teológiai antropológiai meggyőződésekkel. Ebben az emberről szóló bibliai kijelentések, elsősorban az istenképű-ség, az ember méltóságának elidegeníthetetlen és feltétlen alapja vezeti. Valamely téma pasztorálpszichológiai feldolgozása eszerint a problématudat kibővítésére való törekvés (Wink-ler 1993). Ezzel - coram Deo - a posztmodern dekonstrukció része (Klessmann 2002).Másrészt a pasztorálpszichológia körébe tartozik a traumatizáltak speciális leLkigondo-zása. Ennek gyakorlatelméleti és speciális metodológiai tárgyalása azonban jóval meghaladná az írás kereteit. Jelen tanulmány célja a kollektív trauma fogalomkonstrukció pasztorálpszichológiai mérlegelése.A FOGALOM KONCEPCIONALIZÁLÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGAIA trauma fogalmának legismertebb megjelenése az orvostudományhoz kapcsolódik: a XIX. század közepétől fizikai sérüléseken kívül már sokkos állapotokra' is alkalmazzák. A trauma az ember^ vagy természeti erők által kiváltott olyan történés, amelynek az ember totáUsan a kiszolgáltatottja. Elhatárolandó a krízistől, amely a pszichoszomatikus-spirituális status quo olyan megrendülése, melynek során az érintettnek még reális esélye van arra, hogy saját erőből vagy segítséggel kiutat találjon. A trauma kapcsolódhat krízisekhez, de nem minden krízis vált ki traumát.1 Egy XIX. századi vasúti baleset testi sérülést szenvedett és sokkos állapotba került utasaira alkalmazták először a kifejezést. A lelkiállapot kiváltó okának a gerincoszlop fizikai sérülését (trauma) tartották. A késői Sigmund Freudtól kezdve jelenik meg a nem fizikai, hanem egy tragikus vagy drámai esemény kiváltotta lelki sérülés általános megnevezése traumaként (Fischer-Homberger 1975). 2 Erre előszeretettel használja ma a szakirodalom a man-made-disaster kifejezést.EMBERTÁRS 2020/3'203