kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bányai János - Erdélyi Irodalmi Szemle 1926. április-június [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/144/4526144.jpg "Bányai János - Erdélyi Irodalmi Szemle 1926. április-június [antikvár]")
Erdélyi Irodalmi Szemle 1926. április-június [antikvár]
Bányai János, Bartók Béla, Császár Elemér, Dr. Bitay Árpád, Dr. Coriolan Petranu, Dr. Gál Kelemen, Dr. György Lajos, Dr. Jancsó Elemér, Dr. Jávorka Sándor, Dr. Kiss Ernő, Dr. Roska Márton, Dr. Rudolf Schuller, Dr. Széll Kálmán, Galamb Sándor, Ioan Andriesescu, Juhász Kálmán, Melich János, Molter Károly, Szabolcska László, Szekfű Gyula
Részlet:
A moldvai magyarság
Történeti áttekintés
A moldvai magyarság, - vagy közismertebb de az egész moldvai magyarságot fel nem ölelő elnevezéssel: a moldvai csángók - eredetének és régi történetének kérdése még nincs felderítve. A székely-kérdéshez hasonló fogas problémája ez a történeti és nyelvészeti kutatásnak.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2240 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
A moldvai magyarság
Történeti áttekintés
A moldvai magyarság, - vagy közismertebb de az egész moldvai magyarságot fel nem ölelő elnevezéssel: a moldvai csángók - eredetének és régi történetének kérdése még nincs felderítve. A székely-kérdéshez hasonló fogas problémája ez a történeti és nyelvészeti kutatásnak.
Termékadatok
Cím: Erdélyi Irodalmi Szemle 1926. április-június [antikvár]
Szerző:
Bányai János
,
Bartók Béla
,
Császár Elemér
,
Dr. Bitay Árpád
,
Dr. Coriolan Petranu
,
Dr. Gál Kelemen
,
Dr. György Lajos
,
Dr. Jancsó Elemér
,
Dr. Jávorka Sándor
,
Dr. Kiss Ernő
,
Dr. Roska Márton
,
Dr. Rudolf Schuller
,
Dr. Széll Kálmán
,
Galamb Sándor
,
Ioan Andriesescu
,
Juhász Kálmán
,
Melich János
,
Molter Károly
,
Szabolcska László
Szekfű Gyula
Kötés: Félvászon
Méret: 160 mm x 230 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............