Evangélikus theologia 1948. 3. szám [antikvár]

Nincs egységes fogalma az egyházfegyelemnek. Nemcsak a multban használták e szót különböző értelemben, hanem a jelenben is igen változó a jelentése. Innen van az a helyzet, hogy bár feltűnően erős ma az érdeklődés az egyházfegyelem iránt, még azok sem használják e szót azonos jelentéssel, akik egyébként azonos fokon égnek a vágytól, hogy legyen újra "egyházfegyelem". Minden szónak megvan a maga jelentéstörténete; lehet, hogy ugyanaz a szó mást jelent az egyik, mást a másik korban. De itt nemcsak arról van szó, hogy az egyházfegyelem szónak is van jelentéstörténete, hanem arról, hogy ugyanabban a korban s közelebbről éppen a jelenkorban az egyik ezt, a másik azt érti egyházfegyelmen. Többek között ezért van annyi félreértés azok között, akik ma közlik egymással theologiai felfogásukat az egyházfegyelemről. Minthogy pedig rendszerint mindenki ragaszkodik a maga képzetéhez, haszontalan fáradozásnak látszik, hogy megpróbáljuk összeegyeztetni és egységesíteni egyházfegyelem-fogalmunkat. Célszerűbbnek ígérkezik, hogy lemondván a fogalom egységesítéséről, theologiai vizsgálódásunkban táglelkűen kiterjeszkedjünk mindarra, ami ma az egyházfegyelem képzetében akárcsak egyikünknél is helyetfoglal, vagy ami ahhoz társul.