Fráter 1934. február [antikvár]

Részlet: "Tűzből lesz. De mennyire más! Csak az érti meg, aki megismerte az életnek egyik legnagyobb titkát: azt, hogy csupa ellentétekből van összerakva, mert csak így terem a feszülés, az indulás, a haladás, szóval a célkereső személyes és személytelen erők hazatalálása! A tűz... van-e titokzatosabb, elbűvölőbb jelenség nála? Nézd meg: milyen kis szikrából vetik. Milyen nehezen éled. Mekkora füsttenger jelzi, hogy valami készül. Milyen sercegés. Milyen ropogás. Micsoda dráma, mikor a kölyök-lángocskák nekifognak, hogy kiparancsolják a fahasábból hajdani éltető nedvességét, a vizet. Alighanem így beszélnek neki: Quos ego! Veteres migrate coloni! S mikor kitakarodott a víz, az ősellenség, hogy lesz a lángkölyökből kamasz-láng, hogy lobog az égre, hogy fenyeget pusztulással és élettel, hogy zúg, sistereg, lóbál botokat és husángokat, hogy küld az égre sziporka izeneteket. Az ember, mikor csillagos éjszakában nézi ezt a hatalmas wágneri lángzenekart, örül és reménykedik és retteg és fél és megrendül és hatalmas diadalordítással szeretne egyet akarni a tűzzel."