Dörmögő Dömötör 2004/2. [antikvár]

Részlet: "Amikor Furamuki, a Göncöl szekérről idepottyant űrmanó az erdőszéli házikóhoz ért, megérezte, hogy hamarosan itt is szükség lesz rá. Ezért besurrant a kulcslyukon, és elbújt Lurkó Lali ágya alá. Lurkó Lali éppen a díványon heverészett, amikor mindenre rájött. Az embert a lustaság tette emberré! Azért találta ki azt a rengeteg bonyolult szerkezetet és csodamasinát, hogy minél kényelmesebben élhessen. Nyomban el is határozta, hogy feltaláló lesz, mivel saját magát is elég lustának találta. De majd holnap! - gondolta, majd a fal felé fordult és elaludt. Nem sokáig alhatott, mert valaki ott termett a feje mellett a párnán, és a fülébe súgta: - Furamuki vagyok... Megjöttem!"