Ifjúság és Élet 1936. szeptember 20.-1937. június 5. [antikvár]

XII. évi. 1936. szeptember 20. 1. szám. IFJÚSÁG ÉS ÉLET FÖLDRAJZ-TERMÉSZETTUDOMÁNYI IFJÚSÁGI FOLYÓIRAT A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG DIDAKTIKAI SZAKOSZTÁLYA TÁMOGATÁSÁVAL Él magyar, áll Buda még ! Magyar diákok fel a fejjel I A nemzetek hatalmas világmérkőzésén, a Berlinben tartott olimpián a maroknyi magyar ötvenhárom népesebb, gazdagabb, boldogabb, jómódúabb népből a harmadik helyre küzdötte fel magát. Trianon nem tudta eltiporni a magyar élniakarást, amint nem tudta lehengerelni a tatár, a török, de Bécs ereje sem. Kerek 250 éve annak, hogy Buda, Magyarország szive felszabadult a lörök járom alól. A török megszállást nyomon követte a Bécsből szállított iga, amely nehezebb volt a kontyosok jármánál. Hiszen a török megszállók — a történelem tanúsága szerint — az utolsó évtizedekben már meg- A királyi vár a budai Várhegyen. lehetősen kivetkőztek ázsiai mivoltukból. A magyar jobbágysággal elég emberségesen bántak, a parasztság nagyobbrészt törökpárti is volt és nem is óhajtotta régi urainak visszatérését. A magyarországi török vitézek, akiket török és magyar írók egyaránt a mohamedán katonai rend virágának neveztek, bizonyos lovagi szokásokat tanultak el a magyar végházak katonáitól, szivesen barátkoztak és vendégeskedtek velük. Sokan az itt született törökök közül magyar ruhát visellek, jól beszéltek és levelezlek magyarul, némelyek magyar asszonyt vettek, sőt magyar családi nevet is használtak. Mi lett volna a mi szegény hazánkból, ha a felszabadító hadjáratok nem irtják ki ezt a magyar néphez már hozzáidomult népelemet ? A magyarság száma megnövekedett volna, a magyar lélek diadalmaskodott volna. Ámde minden másként történt. A bécsi császári kormány a Balkánról minden gyanús csőcseléket befogadott és letelepített, csakhogy gyöngíthesse a magyarságot. Még az elfogott törököket sem cserélte ki a törököknél rabos-