Jó pajtás 1924. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet a 2. számból: A Marci esete Volt egyszer valamikor, de mikor? egy kenyér, diáknyelven mondva Marci. Volt a világon más kenyér is akkor is, de az a kenyér nem ez volt. Ez a kenyér, avagy Marci jobbára korpából gyúródott s ott üldögélt a lúci gyepszélen a falu végén, ahol két tyúk nem egypár, de két sarkantyús csizma már egy pár sarkantyús csizma, a Tarka Marcsu nénémasszony kamarájában a polcon. De mióta! Már talán két nap is eltelt, hogy kikerült a meleg kemencéből. Ennyi rengeteg idő alatt, nem csoda, ha beleütött az unalom. Hiszen az üldögélésen kívül nem tudott semmit csinálni. Legfeljebb a padlást nézegette, meg az egerek cincogását hallgatta. Ezenfelül még az a megtiszteltetés is érhette volna, hogy az egerek kirágják az oldalát. Így olyat lett volna, mint valami nagy lyukas tallér; de másrészt meg zsebe lett volna, amibe belerakhatta volna, ha lett volna valamije.