kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Almási Róbert - Magyar Lányok 1896. január-június [antikvár]](/images/lirahu_nincskep.jpg "Almási Róbert - Magyar Lányok 1896. január-június [antikvár]")
Magyar Lányok 1896. január-június [antikvár]
Almási Róbert, Bácskai Emil, Bácskay Emil, Bársony István, Barta Irén, Benedek Elek, Büttner Julia, Dr. Sebestyén Károly, Egri György, Fülöp Áron, Gaál Mózes, Gauss Viktor, Geőcze Sarolta, Gyarmathy Zsigáné, Harmath Lujza, Havas István, Hentaller Elma, Katona Ernő, Kisteleki Ede, Kiszely Róbert, Lampérth Géza, Minke Béla, Móra István, P. S., Pósa Lajos, Reviczky Gyula, Róna Béla, Sas Ede, Sebők Zsigmond, Szabolcska Mihály, Szabóné Nogáll Janka, Székely Irén, Szomaházy István, T. A., Tábori Róbert, Tábori Róbertné, Várady Antal
Antikvár
Részlet:
Rosotóban.
(Történeti elbeszélés.)
Irta: Tábori Róbert.
I.
Pompejus oszlopánál.
Magas szikla, a melynek csúcsára kétszáz kőbe rótt durva lépcső vezet. Vad zsálya nő ki a gránitkő hasadékaiból, meg az esőmosta barázdákban, a hova a lezuhanó ár egy kis...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
48000 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
A Simple Life [antikvár]
Rosie Thomas
![Rosie Thomas - A Simple Life [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/445/2905445_1.jpg "Rosie Thomas - A Simple Life [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
The Reader's Digest Family Guide to Alternative Medicine [antikvár]
![The Reader's Digest Family Guide to Alternative Medicine [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/353/2648353_1.jpg "The Reader's Digest Family Guide to Alternative Medicine [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6480 Ft
Circus [antikvár]
Szekeres József, Szilágyi György
![Szekeres József - Circus [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/915/3802915_1.jpg "Szekeres József - Circus [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4680 Ft
A második költőnemzedék indulása [antikvár]
Pomogáts Béla
![Pomogáts Béla - A második költőnemzedék indulása [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/756/3796756_1.jpg "Pomogáts Béla - A második költőnemzedék indulása [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
A Fővárosi Szent Margit Kórház jubileumi tudományos évkönyve [antikvár]
Dr. Arató Zsuzsa, Dr. Benyó Imre, Dr. Berezvai Sándor, Dr. Boér Katalin, Dr. Csonka Anita, Dr. Czeiner Béla, Dr. Dékány Gizella, Dr. Fábián Sándor, Dr. Farczádi Enikő, Dr. Frankó Erzsébet, Dr. Gábeli Tamás, Dr. Gősi Gergely, Dr. Gutman Tamás, Dr. Hollósi Andrea, Dr. Imreh Domonkos, Dr. Kovács Árpád, Dr. Lévárdi Ferenc, Dr. Ligeti János, Dr. Majercsik Eszter, Dr. Mihók András, Dr. Molnár Péter, Dr. Muszbek Katalin, Dr. Raft Miklós, Dr. Ruzsvánszky István, Dr. Sárdi László, Dr. Sonnewend Ágnes, Dr. Sóvágó László, Dr. Szántó János, Dr. Szendi Veronika, Dr. Szép József, Dr. Sziller Péter, Dr. Thomka György, Dr. Tóth Ignác, Dr. Tóth Károly Sándor, Dr. Tűzkő Nándor, Dr. Váradi Valéria, Dr. Varga Erzsébet, Dr. Verő Tibor, Dr. Zsikla Katalin
![Dr. Arató Zsuzsa - A Fővárosi Szent Margit Kórház jubileumi tudományos évkönyve [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/176/3790176_1.jpg "Dr. Arató Zsuzsa - A Fővárosi Szent Margit Kórház jubileumi tudományos évkönyve [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
Ócsai Károly 1938-2011 [antikvár]
Tokai Gábor, Wehner Tibor
![Tokai Gábor - Ócsai Károly 1938-2011 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/861/3787861_1.jpg "Tokai Gábor - Ócsai Károly 1938-2011 [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4900 Ft
Michelangelo [antikvár]
José Morán
![José Morán - Michelangelo [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/619/2921619_1.jpg "José Morán - Michelangelo [antikvár]")
eredeti ár:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
980 Ft
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
882 Ft
akciós ár:
784 Ft
Chruschtschow erinnert sich [antikvár]
Edward Crankshaw
![Edward Crankshaw - Chruschtschow erinnert sich [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/775/3798775_1.jpg "Edward Crankshaw - Chruschtschow erinnert sich [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Rosotóban.
(Történeti elbeszélés.)
Irta: Tábori Róbert.
I.
Pompejus oszlopánál.
Magas szikla, a melynek csúcsára kétszáz kőbe rótt durva lépcső vezet. Vad zsálya nő ki a gránitkő hasadékaiból, meg az esőmosta barázdákban, a hova a lezuhanó ár egy kis termőföldet rakott le. Itt-ott egy csenevész bokor is kapaszkodik, a melynek leveleit a kecske megrágta. Izzó fénynyel néz le a nap a végtelen rónaságra, a melynek határa maga a tenger. A magasban kőszáli sas kóvályog és vijjogó hangja az egyedüli, a mely a néma csendet megtöri.
Termékadatok
Cím: Magyar Lányok 1896. január-június [antikvár]
Szerző:
Almási Róbert
,
Bácskai Emil
,
Bácskay Emil
,
Bársony István
,
Barta Irén
,
Benedek Elek
,
Büttner Julia
,
Dr. Sebestyén Károly
,
Egri György
,
Fülöp Áron
,
Gaál Mózes
,
Gauss Viktor
,
Geőcze Sarolta
,
Gyarmathy Zsigáné
,
Harmath Lujza
,
Havas István
,
Hentaller Elma
,
Katona Ernő
,
Kisteleki Ede
,
Kiszely Róbert
,
Lampérth Géza
,
Minke Béla
,
Móra István
,
P. S.
,
Pósa Lajos
,
Reviczky Gyula
,
Róna Béla
,
Sas Ede
,
Sebők Zsigmond
,
Szabolcska Mihály
,
Szabóné Nogáll Janka
,
Székely Irén
,
Szomaházy István
,
T. A.
,
Tábori Róbert
,
Tábori Róbertné
Várady Antal
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Aranyozott, színezett kiadói egész vászonkötés
Méret: 210 mm x 280 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............