kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. Takács Erzsi - Magyar Lányok 1924. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/540/2220540.jpg "A. Takács Erzsi - Magyar Lányok 1924. január-december [antikvár]")
Magyar Lányok 1924. január-december [antikvár]
A. Takács Erzsi, Antalffy Endre, Benedek Elek, Bródy László, Csapó Gyuláné, Farkas Imre, Farkas Kata, Feleki Sándor, Fodor Gyula, Gombos Gyuláné, Ifj. Krúdy Gyula, Kosáryné Réz Lola, Kövér Ilma, Krüzselyi Erzsike, Lőrinczy György, Nagy Ilona, Oláh Gábor, Palágyi Lajos, Piroska néni, Porkoláb István, Radó Antal, Sas Ede, Szabóné Nogáli Janka, Szederkényi Anna, Szöllősi Zsigmond, Sztrokay Kálmán, Tábori Piroska, Tömörkény István, V. Sipos Ida, Vándor Iván, Varságh János, Vértessy Gyula, Z. Tábori Piroska, Závodszky Zoltán
Részlet az 1. számból:Mikor nagymama fiatal volt.Nagymama az ablak mellett ült.Nem foltozgatott, vagy kötögetett, mint azt a nagymamák szokták. Dehogy. Ez a nagymama egy igazán különös nagymama volt.Azt tette, amit a kislányok szoktak tenni...Naplót írt...Nagymama haja fehér volt már, de az arca nem volt ráncos, fonnyadt vénasszony arc.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
40000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet az 1. számból:Mikor nagymama fiatal volt.Nagymama az ablak mellett ült.Nem foltozgatott, vagy kötögetett, mint azt a nagymamák szokták. Dehogy. Ez a nagymama egy igazán különös nagymama volt.Azt tette, amit a kislányok szoktak tenni...Naplót írt...Nagymama haja fehér volt már, de az arca nem volt ráncos, fonnyadt vénasszony arc.
Termékadatok
Cím: Magyar Lányok 1924. január-december [antikvár]
Szerző:
A. Takács Erzsi
,
Antalffy Endre
,
Benedek Elek
,
Bródy László
,
Csapó Gyuláné
,
Farkas Imre
,
Farkas Kata
,
Feleki Sándor
,
Fodor Gyula
,
Gombos Gyuláné
,
Ifj. Krúdy Gyula
,
Kosáryné Réz Lola
,
Kövér Ilma
,
Krüzselyi Erzsike
,
Lőrinczy György
,
Nagy Ilona
,
Oláh Gábor
,
Palágyi Lajos
,
Piroska néni
,
Porkoláb István
,
Radó Antal
,
Sas Ede
,
Szabóné Nogáli Janka
,
Szederkényi Anna
,
Szöllősi Zsigmond
,
Sztrokay Kálmán
,
Tábori Piroska
,
Tömörkény István
,
V. Sipos Ida
,
Vándor Iván
,
Varságh János
,
Vértessy Gyula
,
Z. Tábori Piroska
Závodszky Zoltán
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 210 mm x 280 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............