kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Altay Margit - Magyar Lányok 1926. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/836/2203836.jpg "Altay Margit - Magyar Lányok 1926. január-december [antikvár]")
Magyar Lányok 1926. január-december [antikvár]
Altay Margit, Andersen György, Báthory Gábor, Beczássy Judit, Benedek Elek, Benedek Rózsi, Bónyi Adorján, Csapó Gyuláné, Dánielné Lengyel Laura, Dedinszky Gizella, Dr. Kúnos Ignác, Erdős János, Farkas Imre, Fehér Lidia, Feleki Sándor, G. Elek Amália, Gaal Mózes, Garády Viktor, Gineverné Győry Ilona, Gróf Festetics Pálné, Gyökössy Endre, Havas István, I. Benedek Irén, Ifj. Krúdy Gyula, Jean Webster, Jeszenszkyné T. Irén, Kelecsényi Gabriella, Keleti Márton, Kosáryné Réz Lola, Krúdy Gyula, Krüzselyi Erzsébet, Krüzselyi Erzsike, Mihályffy Lenke, Móra László, Neményi Margit, Pogány Elza, Porkoláb István, Prokoláb István, R. Barta Irén, Radó Antal, Rákosi Jenő, Sántha Károly, Sas Ede, Scossa Dezső, Simándi Béla, Sz. Solymos Bea, Szentgyörgyi Czeke Vilma, T. Hallossy Márta, Tábori Kornél, Tábori Pál, Vályi Nagy Géza, Vándor Iván, Z. Tábori Piroska
Részlet a kötetből:A KENYÉR.REGÉNY A MAGYAR LÁNYOK." SZÁMÁRA.IRTA: GAAL MÓZES. - A kegyelmes ur ankéten van. Nem lehet tudni, hogy meddig tart! - mondotta száraz hivatalos hangon, de udvarias mosollyal a titkár.Nagyon gyakorlott volt benne, mert aznap is legalább húszszor mondta el, mindig szárazan, mindig hivatalos hangon, de mindig mosolygó arccal. - Igy hát nem lehet reményem ahhoz, hogy bejuthassak ma? - kérdezte némi csalódottság érzetével az őszbecsavarodott, soványarcu ember, aki ott állott a miniszter...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
40000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:A KENYÉR.REGÉNY A MAGYAR LÁNYOK." SZÁMÁRA.IRTA: GAAL MÓZES. - A kegyelmes ur ankéten van. Nem lehet tudni, hogy meddig tart! - mondotta száraz hivatalos hangon, de udvarias mosollyal a titkár.Nagyon gyakorlott volt benne, mert aznap is legalább húszszor mondta el, mindig szárazan, mindig hivatalos hangon, de mindig mosolygó arccal. - Igy hát nem lehet reményem ahhoz, hogy bejuthassak ma? - kérdezte némi csalódottság érzetével az őszbecsavarodott, soványarcu ember, aki ott állott a miniszter előszobájában, a titkár asztala előtt. - Ki van zárva, uram, ma nem ad a kegyelmes ur kihallgatást. Ki van zárva! Tessék csütörtökön tizenkét órakor jönni. Különben előjegyezhetem. - Nem, egészen magánügy... családi ügy!... A kegyelmes ur régi barátom, azaz hogy ismerősöm... Nagyon lekötelezne, ha a kegyelmes urnak - kissé akadozott, aztán kopott tárcájában kezdett kotorászni. Névjegyet keresett. Talált egyet, s odanyújtotta a titkárnak.
Termékadatok
Cím: Magyar Lányok 1926. január-december [antikvár]
Szerző:
Altay Margit
,
Andersen György
,
Báthory Gábor
,
Beczássy Judit
,
Benedek Elek
,
Benedek Rózsi
,
Bónyi Adorján
,
Csapó Gyuláné
,
Dánielné Lengyel Laura
,
Dedinszky Gizella
,
Dr. Kúnos Ignác
,
Erdős János
,
Farkas Imre
,
Fehér Lidia
,
Feleki Sándor
,
G. Elek Amália
,
Gaal Mózes
,
Garády Viktor
,
Gineverné Győry Ilona
,
Gróf Festetics Pálné
,
Gyökössy Endre
,
Havas István
,
I. Benedek Irén
,
Ifj. Krúdy Gyula
,
Jean Webster
,
Jeszenszkyné T. Irén
,
Kelecsényi Gabriella
,
Keleti Márton
,
Kosáryné Réz Lola
,
Krúdy Gyula
,
Krüzselyi Erzsébet
,
Krüzselyi Erzsike
,
Mihályffy Lenke
,
Móra László
,
Neményi Margit
,
Pogány Elza
,
Porkoláb István
,
Prokoláb István
,
R. Barta Irén
,
Radó Antal
,
Rákosi Jenő
,
Sántha Károly
,
Sas Ede
,
Scossa Dezső
,
Simándi Béla
,
Sz. Solymos Bea
,
Szentgyörgyi Czeke Vilma
,
T. Hallossy Márta
,
Tábori Kornél
,
Tábori Pál
,
Vályi Nagy Géza
,
Vándor Iván
Z. Tábori Piroska
Kötés: Félvászon
Méret: 210 mm x 280 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Keleti Márton (Budapest, 1905. április 26. – Budapest, 1973. június 20.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.
Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A második világháború alatt nem dolgozott, a háború befejezése után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet A tanítónő címmel. A filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (például Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (például Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a – talán legismertebb – filmje, A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt film közé. Nagy sikert – közte nemzetközi elismerést – szerzett a Butaságom története c. vígjátéka. Jelentős műve az 1970-ben Liszt Ferenc életéről készült Szerelmi álmok c. filmje. Az 1960-as évektől a Magyar Televíziónak is dolgozott, több politikai tárgyú játékfilmet rendezett. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt.
Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A második világháború alatt nem dolgozott, a háború befejezése után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet A tanítónő címmel. A filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (például Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (például Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a – talán legismertebb – filmje, A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt film közé. Nagy sikert – közte nemzetközi elismerést – szerzett a Butaságom története c. vígjátéka. Jelentős műve az 1970-ben Liszt Ferenc életéről készült Szerelmi álmok c. filmje. Az 1960-as évektől a Magyar Televíziónak is dolgozott, több politikai tárgyú játékfilmet rendezett. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............