kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ego - Magyar Lányok 1929. február 20. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/44/4129044.jpg "Ego - Magyar Lányok 1929. február 20. [antikvár]")
Magyar Lányok 1929. február 20. [antikvár]
Ego, I. Benedek Irén, Keleti Márton, Pogány Elza, Reichard Piroska, Spanyolné Tutsek Margit, Tutsek Anna
Részlet:
Évike följegyzései
Ugyanakkor a másik ágyban is megmozdult a takaró, de onnan nem bujt ki senki, csak nagyot szuszogva fordult meg alatta Petykó s azután keservesen felnyögött:
- Jaj, jaj, hogy fáj a hasam!
- Nekem is! - dünnyögött Onci s megint visszabujt az ágyba és magára huzta a takarót.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Évike följegyzései
Ugyanakkor a másik ágyban is megmozdult a takaró, de onnan nem bujt ki senki, csak nagyot szuszogva fordult meg alatta Petykó s azután keservesen felnyögött:
- Jaj, jaj, hogy fáj a hasam!
- Nekem is! - dünnyögött Onci s megint visszabujt az ágyba és magára huzta a takarót.
Termékadatok
Cím: Magyar Lányok 1929. február 20. [antikvár]
Szerző:
Ego
,
I. Benedek Irén
,
Keleti Márton
,
Pogány Elza
,
Reichard Piroska
,
Spanyolné Tutsek Margit
Tutsek Anna
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 210 mm x 280 mm
Keleti Márton (Budapest, 1905. április 26. – Budapest, 1973. június 20.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.
Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A második világháború alatt nem dolgozott, a háború befejezése után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet A tanítónő címmel. A filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (például Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (például Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a – talán legismertebb – filmje, A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt film közé. Nagy sikert – közte nemzetközi elismerést – szerzett a Butaságom története c. vígjátéka. Jelentős műve az 1970-ben Liszt Ferenc életéről készült Szerelmi álmok c. filmje. Az 1960-as évektől a Magyar Televíziónak is dolgozott, több politikai tárgyú játékfilmet rendezett. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt.
Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A második világháború alatt nem dolgozott, a háború befejezése után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet A tanítónő címmel. A filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (például Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (például Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a – talán legismertebb – filmje, A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt film közé. Nagy sikert – közte nemzetközi elismerést – szerzett a Butaságom története c. vígjátéka. Jelentős műve az 1970-ben Liszt Ferenc életéről készült Szerelmi álmok c. filmje. Az 1960-as évektől a Magyar Televíziónak is dolgozott, több politikai tárgyú játékfilmet rendezett. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............