Ludas Matyi 1962. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

A párizsi - Trois-Baudets (Három Szamán kabarészfnházban Robert Rocca, a legnépszerűbb és legszellemesebb francia kupiéénekes, nagyon bátor monológot mond a mpj francia kormányról. Az alábbiakban közöíjfik — a' r Express nyomán — a híres humorista monológját. — Châtenet, Joxe, Terre-noire. La MaUne, Boka-nowski, Sudreau, Roche-reau, Búron, Fontanet Ezek állítólag miniszterek, de mi, valahányan itt vagyunk, képtelenek lennénk megmondani, hogyan néz ki közülük bármelyik. Soha Franciaországnak nem voltak ilyen jelentéktelen miniszterei, pedig azzal áltattak bennünket, hogy az új frank, a kemény frank megszünteti a nullákat. Valószínűleg mindnyájan illetékes szakemberek, mert odatették őket, ahol vannak. Sajnos, a Tábornok mindent maga akar csinálni, így hát szegénykék nem tudják megmutatni, milyen nagy tehetségek, vagy talán ki tudja, zsenik. Egyelőre tény, hogy a kutya sem ismeri őket. S ez még őket magukat is zavarba hozza. A múltkor egy miniszter berohant a hivatalába, s amikor megbizonyosodott róla, hogy csakugyan egyedül van, behívta a titkárnőjét, és halkan a fülébe súgta: „Mondja csak, Suzanne, minek is vagyok én a minisztere?" De a titkárnő sem tudta: kénytelen ¦ volt a különleges tudakozóhoz fordulni. . A múltkor a rádió vetélkedőt közvetített. Volt egy nagyon furfangos versenyző. Minden kérdésre megfelelt. Megmondta, mik a chartres-i székesegyház jellegzetességei, tudta, hogy mikor született Kis Pipin, sőt még azt is tudta, hogy-mi a tudományos neve a geódaszerű kalcedonnak ¦ Csodálatos egy versenyző ^olt! Aztán megkérdezték tőle a munkaügyi miniszter nevét. Nem tudta Elijesztett három milliót. Ek-«oi- o játékvezető megkérdezte, mi a neve, a foglalkozása: a munkaügyi minisztérium tisztviselője volt. Ám a legfantasztikusabb ^onban óz, ami velem, Roccával a minap az Elysée negyedben történt. Roppant előkelő hely ez, szeretek is arra járni, mert úgy érzem, nekem való. Idejárok húst ^ Köztársasági fjnokhoz címzett mészár-lAI ^- U legsikke- Apai gondok Erdei Sándor rajza Tehát a minap reggel kilenckor elhaladtam az < Élysée Palota előtt, kis sza- < tyorral a kezemben. Egy ^ nagyon jól öltözött úr meg- < rohant. Hosszasan szoron- < gatta a kezemet és kedves ^ kollégájának nevezett. < Sohasem tudtam meg, ki- < vei tévesztett össze. 5 Aztán belökött a Palota < előcsarnokába. Áthaladtunk < az udvaron, bementünk egy S terembe, ahol több más < nagyon jól öltözött úr tar- < tózkodott A miniszt'er- S tanács kellős közepén talál- < tam magam. Meg se lepőd- < iek jelenlétemen. Aztán be- 5 állított a Generális, ö is na- < gyon jól öltözött volt. Mind- < nyájunkkal kezetfogott. Ve- S lem is. öt sem lepte meg < jelenlétem. Bizonyára azt < gondolta: „Egy volt minisz- ^ ter, aki már régóta nem < járt erre!" Aztán helyet < foglaltak a minisztertanács S asztala körül, s elkezdték < tárgyalni az ország dol- < gait Hirtelen a tábornok ^ így szólt hozzám, Roccához: < „És ön, önnek mi a véle- < ménye a külpolitikámról?" Irtó zavarba estem. Felálltam a kis szatyrommal, és azt mondtam neki: „Tábornok úr, tudja Majd hozzátettem: „Annál is inkább " Minthogy azonban féltem, hogy ezt túl velősnek találja, még hozzátettem: „Azazhogy Nagyon boldog volt. Azonnal berekesztette a tanácsot. A többi miniszter gratulált: „Nahát, öregem, te aztán nem vagy anyámasszony katonája Évek óta senkisem merte így megmondani neki a magáét!" Aztán elváltunk „A viszontlátásra a jövő héten" — mondtuk egymásnak. A jövő szerdai minisztertanácsra is elmegyek. Kezd érdekelni a dolog. Magammal viszem az adó- ^ intésemet. Megmutatom ' Baumgartner pénzügyminiszternek. Hátha ad halasztást Kollégák közt ez igazán nem nagy dolog! Azért mégis meg kell vallanom valamit: Nem nagyon örülök, hogy miniszternek néztek. Azt hittem, eredetibb egyéniség vagyok! (Ford. Bajomi Lázár Endre) - Hogyan tehetném tisztába anélkül, hogy magamat bepiszkítsam? ,. . AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/\/\AAAAAAAAAAAA> Korszerűsítés Mészáros András rajza