Jézus Szentséges Szivének Hirnöke 1912. január-december [antikvár]

Részlet: Az igazi világosság. ... Benn tél közepén hinti el az egyház a legszebb, legbájosabb virágait. Ott van a szent karácsony ünnepe. A büszke császári palota mellett még nagyobb fényben és dicsőségben a betlehemi jászoly. Felette a legmagasztosabb bölcsődal, a Gloria. Majd meg a messze keletről jövő fejedelmek hódolati tisztelgése. Ennek nyomában a szentcsalád felvonulása a jerusalemi templomba, hogy oda is bevigye a mennyei fényt, a pogányok világosságát, ott is éreztesse a szeretet melegét a hideg márványfalak között és elmondassa az agg Simeonnal az ó-szövetség sejtett glóriájának beteljesedését: "Most bocsátod el a te szolgádat, a te igéd szerint békességben, mert látták szemeim a te Üdvözítődet, kit rendeltél minden népek szine elé világosságul a pogányok megvilágosítására és dicsőségül a te népednek, Izraelnek."