Katholikus Szemle 1931. január-június (fél évfolyam) [antikvár]

Részlet a januári számból: A kánonjogi bűncselekmény. Az egyháznak, mint társaságnak fogalmából következik, hogy társadalmi rendjét kezdettől fogva nemcsak igehirdetéssel, hanem a bíráskodás hatalmával is meg kellett alapozni. A hitéleti rendellenességek, bűnök - gondoljunk csak a korinthusi esetre (II. Kor. 5.; II. Kor. 10.) - egyenesen kihívták már az apostoli időkben a bíráskodást. Történelmileg az is bizonyos, hogy nemcsak lelki dolgokban, de világi vonatkozású ügyeikben is szivesen fordultak a hívek az egyházhoz, mert a pogány császárság idejében a bíráskodás egyrészt pogány szertartásokkal volt egybekapcsolva és ezektől a hívek távoltartották magukat, másrészt a római jog finom árnyalati és formaságokhoz kötött volta politikai és szociális irányzatot vett fel úgy, hogy a valóságban egyes társadalmi osztályok elnyomását, illetve elnyomatottságában való megtartását célozta, ettől pedig az egyenlőséget és testvériséget valló hívek ösztönszerűen irtóztak.