Katolikus Missziók 1938. március [antikvár]

Részlet:A kereszténység szégyene...Európa legjobb fiai és leányai sokezernyi számban elhagytak mindent: családot, hazát, európai kényelmet és elmentek a missziók vérrózsás, bojtorjános és mégis csábítóan ígéretes munkaterére, a keresztény becsület mezejének végeláthatatlan rónáira. Mindenüket odaáldozták a Krisztus-ország s a lelkek nagy ügyének. - Magyarok is vannak már köztük: ferencesek, jezsuiták, szaléziak, kalocsai, szatmári apácák... Mi meg itthon maradtunk. Érezzük-e legalább a kötelességet, hogyha már itthon maradtunk, annál inkább segítsünk azokon a mi legjobbjainkon, akik a hitterjesztői élet minden nélkülözését s kockázatát vállalták - mi helyettünk is?...A római missziós világkiállításon 1925-ben sokak figyelmét fölkeltette az a festmény, amely P. Ruppert, amerikai jézustársasági hithirdető halálát ábrázolta. Kékesen fehér, északsarki hómezőn egy kucsmás, csizmás ember feküdt a földön, arccal a havas földnek fordulva, mellette szétszaggatott szán s a fejénél őrködő, sarkvidéki kutya.