Katolikus Missziók 1940. július [antikvár]

Részlet:AratásAz idei gyászos év sokfelé érezteti a hatását, de sokhelyütt mégis van aratás és arató is van elegendő.Kora reggeltől késő estig kint dolgoznak a földeken és a ringó kalásztenger lassankint kévékbe kötve, keresztekben hever Isten szabad ege alatt. Milyen örvendező lélekkel nézi a gazda a jövő évi kenyérnek valót!Ugyanakkor milyen szomorúan nézheti az Úr Jézus a sárguló pogány mezőket, amelyek már megértek az aratásra, de nincs aratómunkás: kevés a hithirdető.Ázsia, Afrika, Amerika, a Szigetvilág pogány vidékei! Meddig kell még várnotok az aratókra?...Urunk! Missziók Ura! Vajjon nyugodtan nézed-e csak a papok után epedő százmilliókat? És csak megállapítod, hogy kevés a munkás?Nem. A legelső ügyednek tekinted ezt az aratást. És azért nyomatékosan a lelkünkre kötötted: Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába!