kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Kemény Ferenc - A Pesti Hirlap Vasárnapja 1930. (nem teljes évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/779/2240779.jpg "Kemény Ferenc - A Pesti Hirlap Vasárnapja 1930. (nem teljes évfolyam) [antikvár]")
A Pesti Hirlap Vasárnapja 1930. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Kemény Ferenc, Kiss Menyhért, Kosztolányi Dezső
Részlet a kötetből:
Szegény gyermekekből - nagy államférfiak
Korunk vezető nagy államférfiak közül ugy sebtében hat embert ragadhatunk ki, akik alacsony sorból emelkedtek kortársaik fölé, szegény polgári vagy paraszti sorból.
Az első hely okvetlenül Mussolini Benitót, a fascista Olaszország megteremtőjét illeti. Ő világhistóriai nevet biztosított magának még akkor is, ha a nevéhez kapcsolódó társadalmi és államrend már holnap felborul. Mussolini szegény romagnai kovácsmesternek volt a fia. Apját...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
19800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:
Szegény gyermekekből - nagy államférfiak
Korunk vezető nagy államférfiak közül ugy sebtében hat embert ragadhatunk ki, akik alacsony sorból emelkedtek kortársaik fölé, szegény polgári vagy paraszti sorból.
Az első hely okvetlenül Mussolini Benitót, a fascista Olaszország megteremtőjét illeti. Ő világhistóriai nevet biztosított magának még akkor is, ha a nevéhez kapcsolódó társadalmi és államrend már holnap felborul. Mussolini szegény romagnai kovácsmesternek volt a fia. Apját ugy emlegetik, mint anarchista hajlamu embert és forradalmár volt p maga is sihederkorától fogva. A Duce-t gyermek- és fiatalkorában sokat verte és hányta ide-oda az élet. Volt néptanító, munkás, huszesztendős korában még cementet habart mint egyszerű kőműveslegény.
Termékadatok
Cím: A Pesti Hirlap Vasárnapja 1930. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 200 mm x 280 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............