Atrium 2000. augusztus-szeptember [antikvár]

Részlet:A Hannover 2000 a legek világkiállítása, hiszen Németország gazdasági világhatalom. Csak a látogatók száma hibádzik. A minőséget ugyan bajos mennyiségekkel mérni, mégis érdemes kicsit körüljárni, hogy mi lehet a lisszaboni EXPO után ismét körvonalazandó új negatív nézőcsúcs fordulat oka? Egyrészt, Lisszabon EXPO nélkül is, csak úgy magában, mesebeli város. Hannover több szétbombázott történelmi kisváros összevonásából keletkezett, szétterülő nagy kertváros, kevés a vonzereje, nem nyaraló úticél. Másrészt és még inkább: a világban egyre inkább elszaporodnak a fogyasztói kultúrát kínáló, a tömegszórakoztatást (is) szolgáló plaza-bevásárlóközpontok. Megannyi kis EXPO, csak éppen nem sok száz vagy - ezer kilométerekre, hanem a sarkon vagy egy-két buszmegállónyira. És nem felemelt tarifákkal, mint itt Hannoverben, hanem éppen ellenkezőleg, diszkontárakon, ingyen szökőkúttal és tűzijátékkal, meg potya lufival. A borsos járulékos költségek láttán ezúttal a középréteg is inkább otthon marad. A teljességhez viszont az is hozzátartozik, hogy a mi elmaradt EXPO-nk B" kategóriájú lett volna, ez pedig A" besorolású. A Párizsban 1928-ban alapított Bureau International des Expositions 80 tagállamot számlál, akik még 1 990-ben döntöttek Hannover mellett. Itt A" kategóriában, ha tetszik I. osztályon, valóban mód nyílik a világ teljességéhez intézett üzenetek" megfogalmazására. A világ részeinek" úgy látszik van mondandója. Mert végül 173 ország képviselteti magát a 2000. évi németországi világkiállításon. Politikamentes a légkör - hol van már az NDK-, szinte ideális a civilizációért érzett felelősség és aggodalom kifejtésére. Az Ember-Természet-Technika központi jelszóhármas középső tagja új rangsort mutat. Már Lisszabon óceáncentrikus, a Föld vizeiért vállalandó felelősséget hirdető témát hozott. Mintha ez az új, élhetőbb világot kereső világkiállítási trend folytatódna most Hannoverben is. A nézőszámból csak a befektetők tájékozódhatnak tévedés mentesen. Kulturális szempontból a hogyan és milyen minőségben kérdés a fontos. Es erre azt kell válaszolnom, hogy az öko-gondolkodásnak ekkora hatékonyságú és ilyen minőségű közvetítő rendezvénye -beleértve a legutóbbi, a fenntartható fejlődés gondolatát megfogalmazó Agenda 21" rendezvényt is - nem volt. Netán éppen ez az, amit az emberek nem tartanak elég érdekesnek"? Vagy nehéz a lecke? Valószínű az is, hogy nehéz, sőt bűntudatot ébreszt: szembenézni a mindennapi életmódunk és a bolygót veszélyeztető hatások összefüggéseivel, izgalmasabb, könnyebb szórakozás az utópisztikus fejlődés- és növekedés-mániás mustra? Akad itt természetesen ilyen is, olyan is.