Bővebb ismertető
Részlet:
Kedves Olvasó!
Valóban nagy, a levegőben lógó kérdést tettek föl a szerkesztők a felkért történészeknek: mennyiben lehet szélsőségesnek tekinteni a legutóbbi néhány évben világszerte erősödő populista pártokat és rendszereket?
Igencsak megoszlanak a vélemények, s nemcsak hatalmas tekintélye miatt emelem ki napjaink egyik vezető történészének, Ian Kershawnak a reflexióját, hanem bölcs megfontoltságáért is. Elsősorban azért int óva a két világháború közötti kor eszméivel és veszélyeivel való oly gyakori összetevésre, mert óriási különbség van a most és a tegnap között: az akkori szélsőségeket mindenekelőtt etnikai-nemzeti ellentétek és területszerzési ambíciók tápláltak.
Vajon miből fakad - teszi föl a kérdés egy másik cikkünk szerzője -, hogy egy évszázad múltán se fogjuk fel igazán az első világháború globális voltát? A történelemről szőtt elképzelésünkben a világháború alapvetően európai összecsapásként él (legalábbis az Egyesült Államok hadba lépéséig) - olyan háborúként, amelyben a nyugati front dominált. Az Afrikában lezajlott események a legjobb esetben is csak széljegyzetként szerepelnek. A Mezopotámiában a muzulmán erők ellen vívott súlyos küzdelem - amelyben háromnegyed millió indiai szolgált katonaként és munkásként - egyértelműen az emlékezet margójára került. David Olusoga ismereteinkben valóban a világra terjeszti ki a Nagy Háborút (24. oldal).