Bővebb ismertető
jk^ekkg^djMu i gjn lílSPESTES
Cxatur Naraian Malvija. indiai kongreíszus-párü képviselő, a Béke Világtanács taoja és Romesh Csandra, az űsszindioi BÜ-^iajiács főtitkára, a Béke Világtanács űléséne'i nap-faiból ismerik hazánkat. Most levelet htak az Országos Béketanácsnak. Irásaikbó' .'Ubb fcözlünfc szemelvényeket:
— Nemzeti ünnepetek alkalmából meleg jókívánságaimat küldöm az összindiai Béketanács nevében, különös örömmel hollottufc, hogy a Sztdiin V
szus-pjrli képviselő a ssőnoki entelvónycn
, Felvettem a legszebb ruhámat, aztán háromszor baj nélkül, szabályosan átszálltam és végén, Kispesten kikötöttem a Vörös Csil-
— traktorgyár kultúrtermében. Igazi bál van csiUárok fényével, színes papfrfüzérekkel
mennyezeten, ilnneplőruhás emberekkel. Végig állnak a falak mentén, az ajtóban, a ülsö fehérterítékes téremben
— Hányan vagyunk?
— Legalább négyszázan — súgja mellettem ilaki —. de eljöttek volna kétezren is a fárból. Csakhogy nem lehet, szűk a hely. A kellő pillanatban érkeztem. Már elhang-tt a nyitány, a szavalat, az ünnepi beszéd
most most zúgás támad a teremben és mz ülők felugrálnak helyükről és két kézzel capkodnak a cédulák után. Mert cédulákat tsztogatnak, kezdődik a külpolitikai béke «Jtvényverseny. Minden cédulán hét kéi-lés, alatta hely a kitöltésre és az aláírásra, ^ki felelni tud az öSszes kérdésre, hagy-aerú dolgokat nyerhet: fényképezőgépet, kávéfőzőt, porcelánedényt, üvegkészletet, akta-áskát, könyvet. Oriáfll izgalom. Odakint cso-rtok alakulnak, bélesnek egymás cédulá-»a. Egy ifi szorosan fogja egy kislány der%-: és összehajló fejjel, közödén írják egy pirra a választ Mindenki ír. Egymás kezéből kapkodják a sát. Egy idős. kendős néni a sarokban . i elé rak a szatyrából öt brosúrát és lázasan lapozgatni kezd a -puskákban«.
V
i\INniiNK1 (R . . . A V0<&» C»lltas Ir.-ikloreyár (iínrof >ékeesl]cii nagy sikeri aratott a kfll|>oIitikai béke-¦ ejtviny verseny
longresszus alkalmából; külpolitikai beszá-noló. És most ez a fejkendős néni és vele a öbbiek, a vidám, mosolygó arcok, a táncoló edvű fiatalok olyan természetes egyszerűéggel veszik tudomásul, hogy a t>ékemozga-?m. a békeharc nem valami különálló dolog. " " " ' " - • «rvezünk.
mozgósítjuk- az embereket, hogy szántszán-ékkal erre az ügyre irányítsák fig}-elműket iJem, a békemozgalom már több ennél; nem ell szégyelnünk, ha nem dobogón beszélünk óla, ha kezünkben a kisfröccsös pohárral, agy a kedves leány derelcát átfogva szólunk óla. A béke nem külön ügy és nem elválasztató már tőlünk, benne van mindennapjainkan, velünk van komoly dolgainkban és szó-akozásainkban is, vidám ?zombatestéinken, cgbensőbb pillanatainkban.
A bizottság egy mellékszobában számolja a édulákat és értékel, miközben odakint a zendvicses asztalok előtt tolong a tömeg, .zázharmincheten küldték be a megfejtést, 'alamennyj pályázó hibátlanul, könnyedén és tztonságosan válaszolt az első kérdésre: kl a éke Világtanács elnöke? Joliot-Curie! És an-ak a férfinak a nevét is tudja mindenki, aki jitogatásával megtisztelte a gyárat. Díxon — ják. hiszen mindenki emlékezik rá, A Béke
Vil!4gtanács budapesti ülésének tő jelszava tekintetében számosan amellett döntenek, hogy az: kerekasztal konferencia. Hogy meljik kéi távolkeleU ország problémáját fogják tárgyalni a genfi tanácskozáson, arról megoszlanak a vélemények. Végül mindenki tud két nagyvárost. ahol a Béke Világtanács már ülése-
Táncos békeest És az üzemből kétezren Kkartak eljönnL Eddig mindig úgy hallottam i békemozgalcwnról, mint amiről csak fenkölt jvakkal lehet beszélni. Nagygyűlés a bércéért; írásban tett munkafelajánlás; csopor-békcbcszcigetcs valami lyen nemzetközi
rOY HEÍ.YES MnOFCJTÖ ÉS ÜOLDOO NYER1ES átveti Horváth VineélOI. 3 Bud.ipesti B&eblzo(ls4s titkárától jutalmát, a villanyvasalót
zett, mindenki tud nemcsak három, de annál sokkal több Béke Világtanács-tagot, ellenben sok papíron üresen marad a sor, hogy mi volt a zendiari műsor első számának címe? Sokan szándékosan nem is felelnek erre, hiszen ez a kérdés nem tartozik a tárgyhoz, nyilván csak azért van ott, hogy »nehezebb legyen kitalálni«.
Huszonhárom megfejtés hibátlan, tehát a jutalmakat sorsolás útján kell kiosztanL De a statisztika ennél sokkal többet mond és amit mond, az felemelő. A Vörös Csillag traktorgyár klubestjén vették fel elsőnek a külpolitikai kérdés-rejtvénypályázatot. (Ezt az új műsorszámot a Német Demokratikus Köztársaságból hozták a magyar küldöttek: ott már nagy hagyománya van az új szórakozásnak, amely rengeteg izgalommal, tréfával és elma-radhatatlanul folyik minden vidám estén, ahol az üzemek dolgozói közösen szórakoznak.) Nálunk a Vörös Csillag traktorgyár bálján aratott sikert először az új műsorszám: 400 részvevőből 137 válaszolt, huszonhármán hiba nélkül
Horuáth Vince, a Budapesti Békebizottság titkára, feláll az emelvény szélén és magasba emeli a jutalmakat. Fehérmasnis kislány húz az asztalra kirakott, hibátlan pályázatokból. Az első nyerő. Bogi László technikus diadalmasan elvonul jutalmával, egy gyönyörű herendi porcelánszoborral. Kozma János villanyszerelő alig tudja két kézre fogni a cseh üveg borospohárkészletet Petri András műszaki egy szobrot nyert, Dömök Vilmos viszont egy pompás villanyvasalót a felesége számára. Kázmér György 24 éves esztergályos még nőtlen, de azért örül a vizes-készletnek, azt mondja, gyűlik a kelengye. Krus Tibor általánosiskolaJ nyolcadik osztályos tanuló Kávéfőzővel fogja meglepni szüJeit
Zugó taps kíséri a juUlmazottakat, .amint kincseikkel helyükre sietnek. A nemnyerők őszinte szívvel, együtt örülnek a nyertesekkel, Szól a zene, színes szalagok alatt körbejár a tánc. Odabent, a másik szobában fehér asztalnál vagy húsz fiatal. Olajbarna arcú marokkóiak, egy. nagyon szép, fiatal néger lány, egy ferdeszemű, kiálló arccsontú, mosolygó ifjú Spanyolul, franciául, oroszul énekelnek együtt; tapssal, ujjaikkal verve a ritmust, állja körül őket a nézők egy csoportja. A fiatalok a DIVSZ-központ tagjai. Azt mondják, sokat dolgoztak, nagyon fáradtak, eljöttek hát egy kicsit pihenni az üzemi bálra.
Éjjel három óra. Zeneszó száll, keringenek a párok, zeng a daL A fiatal, az erőa emberek éneke, a jókedvről, a szeretetről, az örömröl, — az életünkről,
Bars Sári
».%UK.VROV ALTCNGF.RNAÜY ES VI'RLSCSAOtN Fi-.STλMOVESZ a pavlovstk' páncéloson« {Ez voll Vcí.'»v.-AZ ANÜ01.0K KIVECiZlK A FCLKCLÓ INPIAIAKAT«-. - Vcre-u^agfri cil a képéi ia eredeti clmcnyei alapján készítette. Jiidlúban f.nerte mc^ a gyartn-ilositák módszereit
Verese<^ű[:ffin
Verescsagín, az orosz nép nagy festője, ötven esztendővel ezelőtt, 1904. április 3-án hunyta le örökre sTiesnét Munka közben éi te
a halál: az orosz-japán háború idején torpedótalálatot kapott a hajó, melyen dolgozott. Verescsaginból tengerésztisztet akartak ne-
velői szülei. A fiatalembert jobban érdekelte a művészet. Beiratkozott a pétervári festészeti akadémiára. Egész életét a művészetig szentelte. A valóságot festette. Legmegrázóbb élménye, életének főmondarüvalója a háború volt — legtöbb képén a háború hiteles ábrázolásával tett hitet a béke mellett.
Járt Indiáiban, ahol a népmiUiók hallatlan szenvedése és nyomora ragadta meg. -Az indus lázadók kivégzése« című vásznán kérlelhetetlenül leleplezte az angol gyarmatosítók kegyetlenkedéseit. Volt Turicesztánban, s egy sereg nagyméretű festményt alkotott Szamarfcand védehnéről, a bofcharai emirnek Turkesztán ellem támadó háborújáról. Megfestette a törüfk megszállóknak a bolgár nép ellen elkövetett kegyetlenkedéseit. Háírorú-ellenes festménysorozatait Napóleon 1812-es oroszországi Ihódít^adjáratáról készített képei tet&:ték be. Megfestette Napóleont a felégetett Műszlkivában és megfestette a visszavonulást is, amelyen Bonaparte seregének kilenctized része elpusztult. Az orosz cárnak sem hizelgett. A plevnai csatát ábrázoló festményén úgy örökftette meg a cárt, amint, uszonnaasztala mdlőt figyeli az ütközetet.
Európa sok nagy városában rendeztek az idők folyamán kiáHitáscAsat Verescsagín képeiből, Budapesten három alkalommal is bemutatták műveit. Halálának ötvenedik évfor-dulóján a művészet minden barátja osante megbecsüléssel emlékezik a kiváló festőre.
M. L.
VERESCSAGÍN »Tamerlan kapujánál« cínra Wpe