Béke és Szabadság 1955-1956. (nem teljes évfolyamok) [antikvár]

HAZAÉRKEZTEK HELSINKIBŐL A BÉKE MAGYAR KÖVETEI Kora délután megjelenik két teherlkocsl s nagy lendülettel kezdi -teleszórni a tanács-tiáza elótü teret friss salokkaJ. Azt hiszem, én vagyok az egyetlen, aflü ezit észrevette. A győriek ügyet sem veinek ilyen apróságokra; már megszokták, hogy naponta szépül a három víz városa, hol a Ráioa két ága közti szigetben nyílik meg egy ikultúrterem, hol a szűk, iközépkori utcácskákban, kovácsoltvas-cégéres iiégi házak között egy vadonatúj néiAolt, vagy egyszercsak itt van egy vUágivárcisi szálloda s a rozzant kültelkek helyén ömeQetes házakkal teli, modern lakónegyed. Később, délután 5 óra felé a gyönyörű, ódon, íomyos váirosházépület (a tanácsháza) onmíára felkerül a dekoráció: a derű és reménység égszínikék selym«, felettük fehér galambszárnyon az üzenet: üdvözlet az érkezőknek. S az egész — titok és meglépetés. Győr lakói nem tudják, mi készül a az érkezők sem, hogy itt meg kell majd áUniok. Felsötob utasítás, amely majd pár percre megállítja sietős útjukat — a szeretet parancsa. Győr az első város a határtól ha^i földön s a szűkebb család, a győri béfkemozgalom akarja az első hazai ölélés, az első kézszorítás pár pil'lanatára marasztalni az érkezőket: jjépünk messzi földet megjárt békeköveteit, a helsinki béke-világtalálkozóról hazatérő magyar küldöttséget. A azűkebb esaiád finnepei Még ha fáradtak is a n^napos tanácskozástól, a zsúfolt programtól, m^ ha 60 órája utaznak is repülőg^>en át a félvdSlágon, HeMnkiből Stockholmba, Stocadiolmból Ko-penhágába, Majna-Fnanfcfurton és Bécsen át — ilyen parancsra meg kell állni. Hiszen azok akarják látni őket, akik — míg ők odakint, a néptíc színe előtt elmondták a magyar nép bélreakaratát — idehaza, a munka műhelyeiben tebtékkel adták meg a nyoimaté-kot szavaiknak. Az üzemit készülnek az első üdvözletre: a győri Lenszövő és a győri Textil, az Ostyagyár, a Szerszámgépgyár, a Vagongyár és a töi]biek: azok, akik idehaza is a békér^ hozt^ {határozatot a ma^uki módján, a maguk nyelvén: akik a helsinki tanácskozás megkezdése óta békeműszakoit tartanak. N^ lesz fényes ünnepség és nincs »mozgósítás«. Ügy hírlik, pár ember jön a küldöttség elébe, fogadni őket: húsz üzeiriből a békeWzottBág egy-két tagja — a szűkebb család. Egy autó mindenesetre elindul Hegyeshalomra, átadni az üzenetet: ne kerüljék el Győrt, térjenek be. Este 8 óratájt, kezükben mezei virágcsokorral, rendezett csapatban simáraíésült úttörők jönnek: az iskolák mégsem akarnak kimaradni a fogadásból — hiszen nékik is közük van a békemozgalcBnihoz. A kis úttörők tehát szépen sorfalat állnak a tér szélétől a tanácsház lépcsős bejáratáig. Itt vannak már az üzemieki is: az az egy-két ember; fehér ingben, sötét ünneplőben a férfiak, se-lyeropapírba rejtett, gonddal összeválogatott virágokkal a nök. S hogy, hogynem, az alig észrevehető készülődést láitva, megmozdul, belefolyik, felzárkózik az utca. Működni kezd a láthatatlan távíró: »Bécs felől jömieh-, -Helsinkiből-' — száll a hír Mire az út-t.örők egyik oldalról a másLkra átkiabálják a legrissebb értesülést: -Piros autóbmzon jön-Tieíc" — már sűrű embertömeg szorong a téren s nyakát nyújtogatva lesi a ki-beka-nyarodő autóbuszalkat. Végre: a sok szürke, sárga között feltűnők a hatalmas, piros, osztrák autóbusz. A sorfalat álló ifjúság feszesre húzza ki magát, elöl felállnak a város vezetői, a párt megyei és városi titkára, a ta-nácseUnÖk — a tömegben nő az izgalom. A axeretet virágait nyújtják Az autóbusz befut a térre: frissen, derűsen szállnak ki belőle a küldöttek s míg Horváti! István tanácselnök üdvözlő beszédét mondja, suttogva adják át szájról szájna a kommentárt: -Az ott elől Andics Erzsébet, a küldöttség vezetője.-^ -Ni, a Bulla ú köztülc van. Nem látta.? Sötétkék kalapban -Ismerem, az egy híres Kossuth-díjas!'^ — fciált egy öreg néni, megpillantva a Lukács György professzor finoxn, mosolygó fejét. A küldöttség már vonul az úttörők sorfala kőzött a bejárat felé. Haladtukban a tömegből innen is, onnan is, szinte pillanatonként előlép egy asszony, egy lány s mosolyogva, elfogódottan nyújtja a rózsát, a Momot, a vörös szegfűt, minden létezőt: a szeretet virágait. Mire a bejáratig érnek, minden küldött mindkét keze teli virággal, 4—5 csdkor is jut mind-egyillcükre. Még szerencse,' hogy 21-en vannak s az autóbusz 33 személyes. Elmenniök azonban nem lehet, míg mindenki saját szemével meg nem győződik róla, hogy jól vannak, egészségesek, míg odabent, a tanácsházban nem esznek egy fiatot, nem iszaiak egy pohár frissítőt. Az úttörőknek — mivel még náluk nem kötelező a diplomáciai érintkezés összes fonmádnak ismerete — tenné-szetesen szabad bejönni, egész rendezetlenül odarohanni a küldöttekhez, átölelni a nyakukat, belecsimpaszkodni a karjukba és ke-zükt>e nyomni még a mezei virágcsokrokat is. Viszont nekik is kötelező enni egy kicsit a szendvicsekből, inni egy-két korty bambit. S miikor már érkezők és hazavárók kellőképpen kiörülték magukat — aüg egy félórát tartott az egész —, megy a küldötts^ tovább, l^za. Sűrű embergyűrűben szállnak fel az autóbuszra, hcsszú integetés, kar- és kaűaplengetés kíséri ^et, amíg csak látszik A Helsinkiből hazaérkező magyar MkeküldStlség Üdvözlése Győrött: úUőrö kislány ;al köszönti.Lukács György Kossutb'4fJas professzort (BányáLz>nni — Magyar Fotó felvétele) a kocsi. Nem tudhatni, Tnilyen ^ít ráj^ a fogadtatás de"^ mindnyájan és Andics Erzsébet^J^®^ dílf. a Wkeküldattség v^? a Fehér augárzáaban dereng a pfldo . Énefklésre azonban nem jut idő: hiízen élményekkel s T Ui-dósító kéresére sorra felidézik őket. Súv^ü és nem hivatalosan, csevegés közben gyan eszükbe jüt. Andics Er^befSrofiS: STOr olyan színes, szemléltető módon beszél élményeikről, hogy szinte látom magamat a hekinki fehér éjszakákat. Éjszate sS21 ség nélkül: valami szelíd, fehér su^zágt^ dereng a világ és senkinek nincs iSi^^ fötoü^. Két óra után pedig kezdődik a halnál. Szavai nyomán beszívom a sósízű ti«4 levegőt s lát^ magam előtt a tengerbe keskeny felszigetteként, nyitott tenyér széttárt ujjaiként benyúló, házaktól és embersoka-ságtoil tarfca városrészeket, a tavak partial felett átiveflő hidakat, a vízen egész a városig ringó, nagy fehér hajókat. Káprázik a szemem észak tüzes színeitől: a virágcCt sárgájától és vörösétől, amely áthatóbb, erő-sebb, mélyebb az itthoninál, az ég opélos kékjétől, a Szent Iván éjszaka máglyatüzes varázsától. Atjérja szívemet a büszCteség, hogy ismernek, szeretnek bennünket, mintha magam is hallanám a rokonszenv ezer megnyilvánulását. A közismerten hallgatag finn emberek póztélan, mértéktartó, csöndes magatartása, forró szívet, elevenen lobogó szenvedélyt takar. Erdeiné például, az MNDSZ titkára finn tőrt hozott magával. Egy látogatás alkalmával magyar nőmozgalmi jelvénj^. »anyák napjaemblémát ajándékozott egy finn asszonytársnak, a Kalevala-nőegyesület (egyike a finn lányok, asszonyok számos egyesületeinek) egyUc tagjánaik. A vidéki asszony benyúlt keblébe s átnyújtotta a kicsit használt, megkopott tőrt, amelyet minden finn ember, férfi és nő egyaránt visel s amelytől sohasem szokott megválni. Egy másik küldött faragott kulcstartót kapott egy falusi Öregasz-szonytól, e szavak kíséretében: -Ebben ran 0 bék« ktticso, jól őrizze meg.*< Ezer élmény, mondanivaló, tanuiság A vendéglátó: a finnországi békemoz^om volt. Am híre jött, hogy a Finn^Magyar Tárraság nagyon fédtékeny emiatt s okvetlen jelen akar lenni békeköveteink fogadásánál. Ott is voltak s kikötötték, hogy Szent Iván éjszakáján — ezen a hagyományos, színes nemzeti ünnepen — ők viszik kirándulni a magyar küldöttséget. A kiránduláson kiderült, hogy a Finn—Magyar Társaság me^í-zottai mindannyian tudnak néhány magyar szót s úgy szeretik. becsüUk a testvéri magyarságot, olyan érdeklődéssel ápolják rokonságunkat, hogy Petőfitől és Csokonaitól kezdve a mai nyelvészeti vitákig ismerik kulturális életünk minden problémáját. Turkuban (a r^ finn főváros) megtekin-tettöc küldötteink a megyei békebizottság és a Finn—Magyar Társaság rendezte békekiállítást: a Koreából tekercsek százain ^ kezett békealáírásokat, a kínaiak ékes fehér selyemzMzlaját, a gazdag magyar anyagot s mindezek után magnetofonba vették a hangjukat. A béke élharcosainak hangját azután a magnetofonszalagról lejátsszák a kiáUit|tó látogatói előtt, akik így egyszerre tekmüK meg a békeharcos ország dokumentádca anyagát és hallják békét követelő szavát is — nem képletesen, de valósagosan. Ezer élmény, elmondanivaló « lendő tanulság van még - de közben ^ osztrák autóbusz bekanyarodik az Országa TtókMtanács ^ülete elé. Budapesten vagyunk. fSSt^eTaz ^án várjál, legk^ele^ hozzátartozóik - félbeszakad az elbeszélés. Nem nyugszunk ebbe bele. Kérem, folytassák! Mondjanak el mindent, h<^ tanul-h^unk belőle és megerősödjünk attól, amit a békét követelő vüágtól a hűvös észak» ország forró, sugárzó napjaiban tanulta*. KéTíín, mondják tovább. Szavukat fig^'e»-várja az egész nagy család — a békéért hflr-coló magyar nép. Bars Sári XK.WZETKÖZI BÉKEDI3AK A lláKBVILÁGTAN/Ú3 NKVKHKN HÖUOLVr DELKi'L ANNAK .AKI TSIUiAlTÓ A\UNtG«SAa.\\'AL EI.ETÉIIBS OLySOKMECBRCSÜUIETETLEN SZOU^VLATDTTOT A BEKE ESA képek tGTMÁS KÖZÖm J1AKÁTSÁG,\ ÜQTENKK A NEMZETKÖZI IJÉKEU|-J.\K ZSÜk]:)E BARTÓK m^.WAK AiaVÁLÓ MAGYAR ZENESZEKZÓNEK AIK»\ÁNY07.ZA AZ 105«« ÉVI HÉKEIJiaAT MCA\1J\' Bartók Bélát liszteietbeU békedíjjal tüntette ki a-Béke-Világtanács. Képünk: (balról) az oklevél és (jobbról) az aranyérem A népek helsinki béketanács-kozásának eseményei sorában érte népünket a békeszerető világ rendkívüli megbecsülése: Bartók Bélát, hazánk nagy fiát, aki zenéjében előre álmodta a jövöt, a népek testvériségét, az 1954. évi nemzetközi békedíjak kiosztása során tisztelett)eli nemzetközi békedíjjal tüntették ki. A békedíjat június 26-án, a helsinki konzervatóriumban tartott ünnepségen a Béke-Világtanács nevében Nazim Hikmet, a hírneves török költő adta át ünnepi be- k k k "^dMÁm a iníá^ ÚJ^yiÁkví % A helsinki béke-világtalálkozó A leszerelés és az atomfegyve-küldöttei a következő felhívást rek kérdésében az álláspontok. intézték a világ népeihez: amelyek eddig áttiidalhatatlan el- Egry kettészakított világban a vi- lentétben merevedtek meg, olyan lágkőzvélemény erőfeszítéseioek mértékben jutottak közelebb egy-eredményeként tíz év óta először máshoz, hogy a megegyezés csu-Qlnek majd össze a nagyhatalmak pán a jóakarattól íügg. kormányfői. Altalános reménység A biztonság kérdését illetően a előzi meg tanácskozásukat. Az bandungl értekezleten elfogadott lesz az első kötelességük, hogy elvek bebizonyították, hogy egy legyőzzék a kölcsönös bizalmat- egész földrész különtmző társa-laaságot. A béke-vUágtaláikozón. dalmi rendszerű államainak bé-araelyea 68 állam küldöttel vet- kés együttműködését biztosítani tek részt, bebizonyosodott, hogy lehet a Kína és India által meg-mély véleménykülönbségek és el- hirdetett elvek alapján, térő világnézetek eUenére meg A helsinki találkozó megmu-lehet egyezni fontos kérdésekben tatta. hogy a négyhatalmi érte-és hogy tárgyalások útján ma kezlet. ha figyelembe veszi a kőz-már számos problémát meg lehet vélemény követeléseit. olyan oldanL Európa felépítésének első sza- A világközvélemcny szembefor- kasza lesz. amely szavatolja vala-dul az '•erő politikájával-", a ka- mennyi európai állam biztonsá-, tonai tömbökkel, a fegyverkezési gát és ezek az államok szoros . versennyel és az atomháború bor- gazdasági és kulturális együttmű-zalmas' veszedelmével. A genfi ködés útjára lépnek. Ez az épitcs egyezmény, az indokínai háború összefügg a minden katonai szö-^ befejezése, a bandungl értekez- vutségen kivül álló és a militariz-let, Ausztria szerződéssel megpe- mus feltámadásától mentesített vsételt semlegessége, a belgrádi Németország újraegyesítésével, nyilatkozat — a kormányok ma- A DÓgyhatalmi értekezletnek ' gatartásában tükröződő felébredt ugyanebben a szellemben tárgya-' közvélemény küzdelmének meg- lások útján elő kell készítenie az annyi gyümölcse. Idegen csapatok kivonását Tajvan jg* ^ (Formoza) iunai szigetről. Az értekezletnek ellenőriznie kell az Indokínáról kötött genfi egyezmény pontos végrehajtását. Lehetővé kell tennie, hogy az ENSZ a Kínai Népköztársaságnak tagjai sorába való bebocsátásával megszerezze igazi világszervezet jellegét. De vannak még erölc, amelyeknek megfelel a hidegháború. Ezek akadályokat gördítenek a négy nagyhatalom közeledésének útjába. A helsinki találkozó felszólítja a világ valamennyi országának közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló partnereket. A béke ügye végül is diadalmaskodik. ha a békeerők, amelyek azonos célt követnek — főként a különböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociáldemokrata irányzatú nagy politikai szervezetek — egyesítik erőfeszítéseiket a bizalmatlanság szerteoszlatása és a békeharc győzelme érdekében. A nemzetközi ellentéteket lépésről lépésre át lehet hidalni és akkor megvalósulnak a népek re-ményeL széd kíséretében Andics Erzsébetnek, a magyar l>ékeküldöttség ve-velőjének, aki a díszoklevél és az aranyérem átvételekor a többi között a következőket mondotta: — A békeszerető magyar nép nevében mély megilletődéssel és büszkéidénél veszem át az elismerésnek azt a rendkívüli jelét, arnellyel a Béke-Világtanács hazám nagy fiát, korunk egyik legnagyobb zenei géniuszát, a modern zene úttörő és forradalma-sitó művészét, a nagy humanistát, Bartók Bélát megtisztelte. Bartók Béla két nagy gondolatra mutatott rá, amelyek egész életútján vezérelték s amelyek a mi békéért folytatott küzdelmünknek is alapjai. Az egyik a népek testvériesülése, amely Bartóknál elválaszthatatlanul összeforrt mély hazafiságával és a béke iránti forró szeretetével. Bartók m«n-kásságának másik alapvető gondolata: a népek zsenialitásának, hatalmas alkotó erejének felismerése. Bartók ezt a maga területén, a zenében egy életen át folytatott népdal-kutotásaival tárta fel Bartók Bélának Nemzetközi Békedíjjal való kitüntetését az magyar nép a kultúra őszinte megbecsülésének, nagy megtiszteltetésnek veszL örömünket még növeli, hogy annak ót-nyújtója Nazim Hikmet, o nagy JcöUő és nagy békeharcos, okínefc ncuéí a magyar nép már régen szivében hordozza. A díjak ünnepélyes átnyújt.^-sát hangverseny követte, amelynek keretében Anna Schick brazíliai zongoraművésznő elóadla Bartók Béla .szonatinaját.