Film-Szinház-Irodalom 1942. junius 19-től 25-ig [antikvár]

Részlet: Méla mosollyal olvassuk és még mélább mosollyal hallgatjuk a "vígszínházi forradalom" végéről szóló híradást. Kezdődött a dolog néhány héttel ezelőtt azzal, hogy Somlay Artúrról azt beszélték: megválik a színháztól. Somlay hallgatott a nyilvánosság előtt mindaddig, míg puskacső elé nem állítottuk s akkor szépen megvallotta, hogy ő a jövő szezónt nyilván "három színházban" fogja végigjátszani. Vele egyidőben ugyancsak nekünk nyilatkozott Bókay János is, akit Somlay híresztelt távozásával kapcsolatban, meg is hempergettünk egy kicsit kérdéseink forró zsírjában, mint a pucér, prézlis rántottcsirkét és Bókay északsarki biztonsággal azt nyilatkozta, hogy Somlay nem megy el, mert nem mehet el és azok az inszinuációk, melyek szerint ő szálka volna a híres vígszínházi grande ensemble szemében (mert ezt éreztettük vele) egyszerűen nevetségesek, tehát az sem igaz hogy neki volna szándékában távozni: ez egyenértékű volna azzal, hogy "elutazzon Kamcsatkába, vagy elváljon a feleségétől..."