GEO 2008. április [antikvár]

Szinte minden száraz és félszáraz vidéken hasonló kép fogadja az embert: hatalmas mértékű földművelés ott, ahol a természet csak rendkívül ellenálló fűfajtákat és tüskés bozótot hagyna élni. Kivágják a ritkás faligeteket, mert fűtőanyagra van szükség. A sivatag közepén ipari létesítményeket és városokat építenek, amelyek ellátásra évezredek óta meglévő talajvízkészleteket szivattyúznak üresre. A sivatagok szélén pedig az intenzív növény- és állattenyésztés kimeríti a földeket. A következmény a nagymértékű elsivatagosodás, az utolsó darabka zöld is eltűnik. A víz hiánycikké válik, a talaj terméketlen lesz, és a félszáraz területeken még a parlagon hagyott szántóföldek a legelők is poros, köves pusztasággá változnak. A parasztokból pedig a segélyszervezetek táboraiban lézengő rászorulók vagy menekültek lesznek.