GEO 2009. december [antikvár]

Tisztelt Olvasó!Az édenkert a vallásos hitben a végtelen boldogság és öröm helye. Sok vallás a földi éden mellett a halál utáni teljesebb életet is beleérti a paradicsom fogalmába, egy olyan helyre utalva, ahol semmilyen szenvedés nem érheti az embert, és ahol a testi vágyak tökéletes kielégítést nyernek. Az eredeti földi paradicsomról szóló megnyilatkozások a judaizmus, a kereszténység és az iszlám esetében az "élet kertjé"-től, a buddhizmus és a hinduizmus esetében pedig a világ történetének minden egyes ciklusa kezdetekor bekövetkező aranykorig többféle elképzelést is magukba foglalhatnak. A bibliai őstörténet elbeszélése szerint a paradicsom, vagy éden az a kert, ahol Ádám és Éva éltek, s ahonnan a bűnbeesés után Isten kiűzte őket. Eme kertet Isten különleges módon felékesítette, közepére az élet, és a jó és rossz tudásának fáját helyezte. A kertet négy folyó öntözte és tette termékennyé. A négy édenbeli folyó (a Pison, a Gihon, a Hiddekel és a Perat) azonosítása alapján többször is megkísérelték már az éden helyét meghatározni, ahová a Biblia az emberiség őshazáját teszi.