GEO 2013. április [antikvár]

Tisztelt Olvasó! 1858. február 11-én Bernadette Soubiroust, a helyi molnár 14 éves lányát az édesanyja elküldte a Gave folyóhoz tűzifát gyűjteni. Ott, ahogy mesélte, egy sziklabarlangban fehérbe öltözött hölgyet pillantott meg. Bernadette sem olvasni, sem írni nem tudott, asztmában szenvedett, és a szülők éppolyan szkeptikusan reagáltak bejelentésére, mint a pap. A lány azonban nyakas maradt, és a következő 23 hétben 17 további jelenésről számolt be, ugyanazon a helyen. A kilencedik alkalommal állítólag a hölgy felszólította, hogy igyon a talajból fakadó forrás vizéből. Két nappal később máris 800 kíváncsiskodó jelent meg, és a barlangból attrakció lett. A végső áttörést a 16. jelenés hozta. Bernadette kinyilatkoztatta az eddig ismeretlen hölgy nevét: "Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás" - mondta a vidékre jellemző tájszólásban. Nos, ez pontosan illett a katolikusok világképébe, hiszen IX. Pius pápa négy évvel azelőtt emelte az egyház dogmájává Mária szeplőtelen fogantatását. 1862-ben a katolikus egyház valóságosnak ismertek el a lourdes-i jelenéseket, valamint az első csodás gyógyulásokat. Az egyház a sziklabarlang környékén 52 hektár földet vásárolt fel, és a folyót is más mederbe tereltette, hogy a sziklás területen elég hely jusson a zarándokok számára.