Múzeumcafé 2014/2. [antikvár]

w Múzeumba mejjyiiiik, kiállítat nézünk - leiflühhiinhiiek sokszor lénylcu- ennyire egj'szeri'i egy liclvégi csakkli pi'oijTani ekk'lnlése, majd nieü'vakkílása. Cipő. sák sapka. cs iránv a niiízenni. o(kiérve sál sapka le, és !);)'eriink jfyönyörliödni, okosodni, szórakozni, nézelődni. Mondom: leiflöh-hiinknek Csakhoji;)' naip'on sokan vannak olyan embertársaink is, akiknek eldonleni lehel, hojiy ennyire egyszerű ugyan, de meg\'alósílani a pi'ograniol, már bizony rengeteg iiebézscgbe ütközik. Mei'l bogy például a lielyválioztatásuldioz egyedüliként a rendelkezésiikre álló kerekesszékkel nem biztos, bogy meg tndják közelíteni a kiszemelt inúzenmol. nem biztos. bog\' leljntnak a lépcsőin, nem biztos, bogy odabent nünden tárlül)a bele tudnak nézni, vagy bogy basználiii tudjál; a neui s|)eeiáli-san nekik kialakított mosdót. Aztán ugyancsak sok olyan emherlársiuil; van. akik lebel bogy lizikailag még csak-csak eljul nak cg\' múzeumba, a lépcső sem akadály nekik, de beni a lei'mekbcíi biái)a !ái-kálnak, semmit vagy csak alig valanüt látnak a kiállított lárgvakból Es akkor még nem beszéltüni; a bagyományos tárlatvezetésből egy szól sem ballö siketekről az értelnü-leg különböző mértékben sérültekről, az egyéb, az életvitelükei így vag\' ügy akadályozó bárnülyen betegségekben szenvedőkről Pedig mi itt a szei'kesztőségben azt gondoljuk: i'óluk (is) bizony beszélni kell Sokat, sokszor, sokléleképiien. Nem véletlen. bog;\' már la|)unk második számában közöltünk egy írási, amelyi)en egy általunk í'elkéi't kerekesszékes látogató mesélte el budapesli müzemni „kalandjait" vagy bogy azóta is eseti már szó lapjainkon lálás- és ballássérülteknek szervezett speciális méizeumi Ibglalkozásoki/)!: mini, abogy esil; nündei'ről inoSl megint, kiemelten ebben a számunkban is. És bár belső üg\', nem tartozik okvetlenül az olvasóki'a, de azért eknondom, bogy az az akkori kerekesszékes imizeundátogató lyságíró-kolléga azóta szerkesztőségünk munkatársa, bíiTovatuid; felelőse lelt; de mi nem csak a lőle vagy sokszor éppen a vele eg)'ütt, „első kézből" i-cndszercsen megismert gondjai miatt érezzük bozzánli is közel álló problémának a nulzeumok minden szem-|)onlból történő akadálymentesítésének, a szó legszorosabb éileknében vett müzennü esélyegyenlőség megteremtésének a fontosságát. I hinem mert azt gon(k)ljuk - biszen végül is az egész MüzeumCafé ezért lett, és eri'ől szól bogy a müzeumok kiemelkedően fontos intézményei a társadalomnak, nagyon is fontos belyek az endícrek életében. Az egész lársadalonuiak; és nünden embei' életében. Azokéban is, akik bármiért is mások, mint un legtöbben vagyunk. Mailos Cáboi- Privát kérdőív E<;\' kedves biiníloni. aki éppen a dokloi'i ilisszei'láciüja mcifvédésére készül (csak a kiilöidcgcsséjfP niiall eiidílcni, lioi;y ez lesz a másodiii olyan liidoiiiáiiyos nuinka ezen a sziiilon Mai(yarüi'száü'oii, amcKik léinájánl a miíkeroskedelem vizs»;álalál válaszlolla). a nicjfínisluiz sziikséjfes adalíjvííjlés céljából összeállíloll Cjfy kéi'dc'íível. és koHcijái spi{ílséj;ével - o niaija is eg^elenien oklal - szélkiildle azi löl)l) lélsőoklalási iiilézméiiyhe. Ahhoz képesl. h()|;y iicm egy hivalalos közvéleniéiiy-hiilaló ccjflől jön. iieiii is kevesen vollak hajlandók \álaszoliii neki: a iXyiiffal-niajfyarorszájfi Kgyeteni Pedaifóijiai Kara, a Pázmány Péter Kalolikns Eff\'eleni. a lindapesli Műszaki és (!:izdasá»;lnd()inányi Eoyeleni és a Debreceni Egyelem (!yermekncvclési és Felnőllképzési lÁai'a hallgalcíi köj'éből végül is !i!)()-lól kapla vissza a kilöllöll kéi'dőívekcL só'l a |)a|)iVon válaszolókon kívül eg\' második körben méif az iniei'nelen is li()-an felellek a kérdéseire (nióbhiak eseléhen lennészelesen nem csak a lelsőokla-lásbaii részi vevő lialalok leliellel; a válaszolók közöli). Jkírniosl lemiészelesen az ől a lémája miall érdeklő célzoll kérdésekre ill és inosl nincs miéri kilémem, kél állakinosabb jellegíí, a megkéi'dezcüeknek a knlliira egyes leriileleibcz fűződő viszo-nyál lirlaló kéi'dési'e adoll válaszokból azonban lalán ill sem leljescii laiiidság nélküli idézni. Az „Ug)' művészeli velélkedőii melyik kénléscsoporiból Inlzna a legszívesei)l)en? I. zenei; 2. ii-odahni; 3. lilm- és sznibázlörléneli: képzőművészeii: s.eg\éir kérdésére a /|li2 \ álaszoló 39 százaléka az irodalom. 27.2 százaléka a zene. 23 százaléka a lilm/színliáz választ jelölte meg. és nnndössze 8.9 százalék választott volna szívesen képzőművészeti témát. !\m pedig, hogy „1 la lenne cjfy szabad délutánja. hova menne a legszívesebben':' i. kiállításni: 2. színházba; 3. moziba; /(.komolyzenei hangversenyre; ."i. rockkoneertrc" a színházba válasz 38.9. ü ii">zi 37- a rockkoncert 12,7. míg a kiállílás mindössze 8,i) százalékot kapott (még így is magasan megelőzve azonban a komolyzenei konceiire vá<;yól; 2.9 százalékát). A fenti adalok e|i;yik leliclséges magyarázataként pedig a szerző idéz egy általa ejry érintett szakértővel készített inteijnixíl is; „A zenét, az irodalmat, a lilmet. a színházat sokkal jobban odalii^elve támogatják, valószínűleg azért, inei'l ezek a művészeti ágak több szavazópolgárt szólítanak meg. lia tízcízrek járnának példán! a Lndwig Mi'izcnmba kiállításokra, valószínűleg a döntéshozók is jobban megfontolnák ezt a kérdéil." Hát akkor talán mi. niúzemniak. tegyünk róla. hogy jáijanak; hogy nieglöntolják. .Mai'tos C.áboi'