Múzeumcafé 2015/3. [antikvár]

Amióta 2007 oi;tó )eréi)cii megielciit a MúzcumCafé - mint a majfv'ar muzcüló|fia (azóta is) cjfV'ctlcn orszánps terjesztcsíi nyomtatott fóruma - elsó' száma, a lap készítői a „maifj'ar muzeológiát" miiulii; is ijfj'ekcztok a lehető Icgszélesehhen értelmezni; nemcsak ami az intézményeket és az azokban dolgozó legknlönlélébh numkákat végző szakembereket illeti (országos nulzeumoktól a falusi emlékházakig sokfelé jártunk, intézményvezetőktől kurátorokon és reslaurátorokon át a teremőrökig sokakat mut;ittunk már be eddigi negyvenhét szánumk oldalain), de területileg is, vag)'is hogj' a magj'ar nuizeológiát nemcsal; a határainkon belül, de azokon kívül is igv'ekeztünk fig\'elenunel kísérni. És moil nem is elsősorban ai'i'a gondolok, bog}' interjút készítettünk például Allöldi Géza I leidelbergben élő-dolgozó művészettörténész-professzorral vajf\' llegj'i Lóránddal, úgy is núnt a Sl. Etiemie-i Kortárs Múzeum igazgatójával, hanem hog\' g\'akran kéilük cikkírásra a köi'nycző országok múzeumainak magyar szakembereit; látogattunk meg és nuitattunk be ottani intézményeket Mezó'laborclól Dunacsú-nyig, Máraniarosszigettől Szejkefürdőig, Kézdivásárhelytől Csernátonig, Kolozsváilól Csíliszcredán át Nag}'szebenig; készítettünk interjút a székclyndvarbelyi és a sepsiszentg)'örg)'i múzeum igazgatójával, idős kolozs\'ári művészettörténésszel, a Szlovák Nemzeti Múzeum liatal magyar főigazgató-helyettesével és az éppen akkor MúzeumCafé Díijal elismert csíkszeredai múzeumvezetővci. Ebben a számunkban pedig, ha úgy tetszik, még tovább lépünk: moJlani Posztamensünkrc - kapcsolódva a Magyar Nemzeti Galéria nag\' erdélyi nu'ívészcti kiállításához - az Erdély tci-ületén nu'íködo múzeumok körképét helyezzük (egy ottani fiatal kutató-oktató tollából), mellette pedig külön is löglalkozunk az aradi múzennunal, bcmutalunk eg)' kolozsvári népi'ajzkutatót és eg\'ben zabolai tájbázalapítót, de megismertetjük önöket a Szlovák Nemzeti Galéi-ia liatal szlovák igazgatójával is. Riiadásul a közelmúltban nemcsak írásokban, de a valóságban is - „hivatalos" szerkesztőségi minőségünkben immár harmadszor - átléptük a határt: egj'-egy niagj'arországi laptái'sunkkal közösen Kolozsváron (otl az Artma-gazinnal), valauúnt Sepsiszeiitgyöi'gjön, az - eg^'ébként általunk már ug)'ancsak hemntalott - Erdélyi Művészeti Központ meghívásái'a (ott pedig az Új Művészettel) vettünk részt ejjy-egy jó hangulatú lapbcnmtató beszélgetésen. Azután hazajöttünk, és folylxitjuk itthon a munkánkat - néha persze azért át-átlc|)vc a határokon. .Marlos I iáboi-