Múzeumcafé 2022/1-2. [antikvár]

ELŐSZÓ 1 Tavaly, az év utolsó harmadában kezdtük el ennek a lapszámnak a tervezését: emberek, tárgyak, természeti elemek vándorlása, otthonra találása új országban, földrészen, környezetben. Ki gondolta, hogy mire elérkezünk a beérkezett kéziratok korrektúrájához, a szám tördeléséhez, ismét egy humanitárius válság közepén találjuk magunkat egy európai háború következményeként. Ukránok, kárpátaljai magyarok és ki tudja, hány más nemzetiség indult neki a lengyel, magyar, szlovák és román határnak, hogy Európa békésebb részein élje túl a lakóhelyét ért fegyveres támadásokat. A mai (2022. március 1.) hírek szerint az Európai Unió három évre szabad tartózkodást biztosít a menekült ukrajnai állampolgároknak. E pillanatban lehet, hogy hosszabb időre újabb diaszpórák születnek: Európa középső és nyugati részén kelet-európai emberekből. Amikor a Kossuth-emigráció életéről, útjairól beszélünk, akkor már nem esik szó arról, amit maguk mögött hagytak, családtagokat, földeket, házakat, tárgyakat, felmenőik hagyatékát. A New York-i Tenement Museum megmutatja, hogyan próbáltak beilleszkedni írek, olaszok, ke-let-európai zsidók az amerikai nagyváros szövetébe, de már nem esik szó az otthon maradt értékekről, emlékekről, barátokról, rokonokról. Ebben különbözik a kortárs migráció követése attól, amikor történeti szemszögből tekintünk ötven, száz, százötven éve történt határátlépésekre, netán a másfél évezrede lezajlott népvándorlás kutatási eredményeire: az otthonteremtés igyekezetében egyre távolabb kerülnek a veszteségek. Az ukrajnai válság esetében most még ott tartunk, hogy rokonok és barátok könnyes búcsúját követjük élő egyenesben. Persze az emberélet a legfontosabb. De azt is látjuk, hogy pusztul a műemlék, a földdel válhat egyenlővé régi városmag. Az UNESCO világörökségi listájáról: a kijevi Szent Szófia-székesegyház és kolostorépületei, Lviv történelmi városközpontja, ortodox vallási székhelyek, fatemplomok. És múzeumok, gyűjtemények, archívumok, amelyek nemcsak Ukrajna, hanem az emberiség kulturális örökségének emlékei. Gréczi Emőke