Opera 2017. nyár [antikvár]

Tisztelt Művészetkedvelők!A kötelező szerénység mellett is bátran történelminek, de legalábbis kultúrtörténeti súlyúnak minősíthető a Magyar Állami Operaház fantasztikus, embert próbáló vállalkozása, a Magyar Évad, és annak finise, a május-júniusi tobzódás". Ha jól számoltam, harminchét (!) magyar zeneszerző munkája hallható!Kulturális torzsalkodásaink közepette álljunk meg egy percre, próbáljuk átélni a pillanatot, amelyben a felvilágosult honi közönség és a korabeli ,,hangászok" tarka társasága mintegy kikényszeríti az első magyar operapróbálkozásokat, meg akarván felelni a műfaj társasági-társadalmi" kihívásainak, felismerve, hogy a színpad agóra, amely modellezi az emancipált új világ erkölcsi-esztétikai normáit!Látjuk az ifjú Erkelt, amint Ruzitska műveitől lelkesülten elköteleződik a nemzeti opera megteremtése mellett, aztán Bartókot, Kodályt, akik a magyar zenélés igazságának és hitelének képviseletére szegődtek a zenés színpad szolgálatába.Lassan-lassan azt is megérezzük, mennyire szervesen épül tovább a magyar operatörténet Dohnányi, Lajtha vagy Farkas Ferenc révén, s a Szokolay-Petrovics-Ránki-korszak is mára már zenetörténeti súllyal gazdagítja a repertoárt.