kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Békés Csaba - Rubicon 1998/1. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/594/4721594.jpg "Békés Csaba - Rubicon 1998/1. [antikvár]")
Rubicon 1998/1. [antikvár]
Békés Csaba, Béli Gábor, Hahner Péter, Haraszti Miklós, Krausz Tamás, Lengyel László, Litván György, Perjés Géza, Pető Iván, Rainer M. János, Ripp Zoltán, Standeisky Éva, Szabó Miklós
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Rubicon 1998/1. [antikvár]
Szerző:
Békés Csaba
,
Béli Gábor
,
Hahner Péter
,
Haraszti Miklós
,
Krausz Tamás
,
Lengyel László
,
Litván György
,
Perjés Géza
,
Pető Iván
,
Rainer M. János
,
Ripp Zoltán
,
Standeisky Éva
Szabó Miklós
Kiadó: Rubicon-Ház Bt.
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 200 mm x 290 mm
Hahner Péter (Budapest, 1954. június 27. –) magyar történész, tanszékvezető egyetemi docens.
Középiskolai tanulmányait a Kaffka Margit Gimnáziumban végezte. 1973 és 1977 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtár–magyar, 1978 és 1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar kiegészítő szakán, 1983-tól 1985-ig az ELTE történelem szakán tanult. PhD-értekezését 1996-ban védte meg.
1977-től két évig a Nemzetközi Előkészítő Intézet segédkönyvtárosaként, majd újabb két évig a Fővárosi Moziüzemi Vállalat közművelődési üzemvezetőjeként dolgozott. 1981-ben az Akadémiai Kiadó segédszerkesztője lett.
1985 óta a pécsi egyetemen tanít történelem szakon. Ugyanebben az évben jelent meg első könyve a Bastille bevételéről. 1994-ben jelent meg Alexis de Tocqueville A régi rend és a forradalom című művéből készült fordítása. 1998-ban a Történelemtanárok Egyletének tagja lett. 2001 óta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Fő kutatási területe a nagy francia forradalom története és történetírása. Gyakran publikál hetilapokban, könyvismertetései többek között az Élet és Irodalomban jelennek meg.
Nős, felesége Pordány Sarolta.
Középiskolai tanulmányait a Kaffka Margit Gimnáziumban végezte. 1973 és 1977 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtár–magyar, 1978 és 1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar kiegészítő szakán, 1983-tól 1985-ig az ELTE történelem szakán tanult. PhD-értekezését 1996-ban védte meg.
1977-től két évig a Nemzetközi Előkészítő Intézet segédkönyvtárosaként, majd újabb két évig a Fővárosi Moziüzemi Vállalat közművelődési üzemvezetőjeként dolgozott. 1981-ben az Akadémiai Kiadó segédszerkesztője lett.
1985 óta a pécsi egyetemen tanít történelem szakon. Ugyanebben az évben jelent meg első könyve a Bastille bevételéről. 1994-ben jelent meg Alexis de Tocqueville A régi rend és a forradalom című művéből készült fordítása. 1998-ban a Történelemtanárok Egyletének tagja lett. 2001 óta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Fő kutatási területe a nagy francia forradalom története és történetírása. Gyakran publikál hetilapokban, könyvismertetései többek között az Élet és Irodalomban jelennek meg.
Nős, felesége Pordány Sarolta.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............