Rubicon 2019/11. [antikvár]

Részlet: Végigtekintve Magyarország kora újkori történelmén, csak kevesekben tudatosodik az a tény, hogy a mohácsi csatát követően a hatalmas erőforrásokkal rendelkező Oszmán Birodalomnak 40 esztendejébe telt a Magyar Királyság központi területeinek megszállása, a hódoltság kiépítése. Az első tizenöt esztendőben a hódítók a Balkánon már bevált módszert követték, megpróbáltak Magyarország területén a birodalomhoz hű, vazallus fejedelemséget létrehozni. Ez a törekvés azonban a kettős királyválasztás és a két király hívei között dúló polgárháború ellenére is eredménytelen maradt. A politizáló magyar nemesség és különösképp annak felső, vezető rétege ugyanis soha, egyetlen pillanatra sem adta fel az ország, a királyság újraegyesítésének tervét. Az egyesítést a másik oldal, Habsburg-házi királyainak is kivétel nélkül mind kötelességüknek tekintették. Ennek alapján feltehető a kérdés: miért nem sikerült az oszmán hódítók kiszorítása egészen a 17. század végéig? Ismeretterjesztő munkánkban, illetve olykor a történeti szakirodalom lapjain is megjelenő vélemény, hogy a török elleni tizenöt éves háború (1591-1606) volt az első kísérlet az oszmán hatalom megtörésére, az ország területének visszafoglalására.