Rubicon 2021/10-11. [antikvár]

Részlet a 6. oldalról: NÁNAY MIHÁLY VERECKE HÍRES ÚTJÁN ELVÁLASZT VAGY ÖSSZEKÖT? A Vereckei-hágóra gondolva sokan a Magas-Tátra vagy a Fogarasi-havasok bérceihez hasonló hegyvidéket képzelnek el, s úgy vélik, Árpád és magyarjai Hannibálhoz hasonló haditettet hajtottak végre a Kárpátokon való átkeléssel. Ez azonban távol áll a valóságtól. A Vereckei-hágó ugyanis mindössze 839 méter magas - bár még így sem a legalacsonyabb a környéken, hiszen a kárpáti vonulatok a Duklai-hágónál 502 méterre alacsonyodnak. A ma jórészt Ukrajnához tartozó (de Szlovákiába, Lengyelországba és Romániába is átnyúló) Északkeleti-Kárpátok ugyanis a hegységkoszorú legalacsonyabb tagja. A nagytájon belül a Máramarosi-havasok hegységsora az egyetlen, melynek csúcsrégiója meghaladja a 2000 métert, így 1939-40-ben (Észak-Erdély és így a Radnai-havasok visszacsatolásáig) Magyarország legmagasabb pontja volt - ma pedig Ukrajnáé. A hegyvonulat fontos vízválasztót képez: itt ered a Tisza két forrásága befelé, míg a Prut és a Dnyeszter kifelé (kelet irányba). A környéken egyetlen komolyabb folyó sem tudja a vízválasztót áttörni, így ez tényleg lényeges domborzati vonal. Sőt, talán meglepő, de e környékben tisztelhetjük a Kárpát-medence legcsapadékosabb területét (1500 mm/év), ugyanis a nyugatról érkező légtömegek felemelkedésre kényszerülve megválnak páratartalmuktól.