Bővebb ismertető
Részlet:
A SZERKESZTŐ NOTESZÁBÓL
Okulva a
történelemből
Két évvel ezelőtt, 1981. február 23-án a Kremlben megnyílt az SZKP XXVI. kongresszu-sa. Az olvasók bizonyára emlékeznek rá, hogy ez a kongresszus fogadta el a nyolcvanas évekre szóló Békeprogramot, amely meghatározta országunk külpolitikáját. A dokumentum a szovjet kormány több jelentős kezdeményezését tartalmazza, melynek célja egy új világháború veszélyének elhárítása, a nemzetközi biztonság megszilárdítása, őszinte, tisztességes együttműködés mindazon országokkal, amelyek készek erre.
A szovjet kormány konkrét, konstruktív javaslatokat tett, a többi között felvetette a stratégiai nukleáris fegyverek csökkentését, az új középhatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére vonatkozó moratóriumot. A Szovjetunió e Békeprogram szellemében 1982-ben egyoldalú kötelezettséget vállalt, melynek értelmében elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. Más szóval, Moszkva ismételten a jószom-szédság és az együttműködés jelét tanúsította a Nyugattal szemben. Washington azonban mind ez ideig nem reagált erre . . .
Európában egykor az a mondás járta a francia Bourbonokról: semmit sem felejtettek, semmit sem tanultak. Ma körülbelül ugyanazt mondhatjuk a jelenlegi amerikai kormányról, amely immár több mint két éve van ha-