Tükör 1976. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

vAlasza kisalföldről Sánte még csak néhány napja. hogy téli ülésszakán az oiszág^TŰlés elfogadta törvényerőre emelte az ötödik ötórás tervet ám az új esztendő beköszöntével már el is kezdődött megvalósítása. Szerte az országban mindenütt nagy várakozással, megfontoltsággal készültek erre az eseményre, a megnövekedett feladatokra, üzemékben, téeszekben, állami gazdaságokban. Háry Béla, az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottságának Hazánknak egyik sokszínű tájegységének, a Kisalföldnek — közigazgatási nevén Győr-Sí^ron megyének — gazdasági szerkezetében szerencsésen párosul a jó adottságú mezőgazdaság a korszerű, fejlett iparral. Ezért, győri látogatásunk során, kérdéssel fordultunk Háry Bélához. az MSatfP megyei bizottságának első titkárához: MEGŐRIZNI A DINAMIZMUST — Milyen felkészültség- gel fogadták az új ötéves tercet, milyen elgondolásaik vannak a sikeres végrehajtáshoz? — Meghatározó tényező, hogy üzemeink korszerűbbek, mint az ország más üzemei — mondja Háry Béla —. műszaki színvonalával különcsen kitűnik a Magyar Vagon-és Gépgyár, a Győri Mezö-gépgyár, a MOFÉM. De elismert névre tett szert a Rá-batex. a Rirhards textilgyár. a Soproni Szőnyeg^ár és a Soproni Ruhagyár is. így aztán az előző tervidőszakban nálunk az ipari termelés üteme is nagyobb volt mint másutt, mintegy 47—48 százalékkal nőtt a termelés és szinte teljes egészében a ter-mel&enység növekedése ál-iaL Ezt a dinamizmust szeretnénk megőrizni az ötödik ötéves tervben is. — Ahc«y kratíedett az év vége. sokféle tanácskozást tartottunk a vállalatoknál, illetőleg vezetőikkel lehetőségeik további kiaknázásáról, felkészülésükről. JóUehet. igen nagy erőfeszítéseket, színvonalasabb irányító munkát. gazdaságosabb, ésszerűbb termelést kíván az új ötéves terv, az üzemekben, a szocialista brigádokban és gazdasági, politikai vezetők körében bizakodó a hangulat: Az üzemi fórumokon, termelési vagy brigád vezetői tanácskozásokon a megoldások hogyanját keresik közös erővel, szenvedélyes vitákban, s igyekeznek hasznosítani minden jó gondolatot. Ez a törekvés annál is indokoltabb, mert például a megyében nem lesz semmiféle központi l>eruházás, minden további korszerűsítést, üzem- Győr — 1976. Téli verőfényben a Szabadság tér Az ódon győri városliáia előtt zajlik az élet. TávoUbbrÓl ac áj Adyváros^ ^ körvonalé láteaanak FOTO: KfiKESD* KAR0L\ bővítést saját erőből, illetőleg hitelékből kell megoldani. NAGYOBB EXPORT — Milyen célokat szolgálnák oz új beruházások? — Természetesen, a termelés növekedését, valamint az exportterméké mennyiségének növelését További nagy fejlődés előtt áll a Magyar Va-gon- és Gépgyár, amely zömében szocialista oiacra termel, de egyre nagyobb a tőkés exportja is. A gyár termelési. műszaki színvonalának elismertségét jelenti, hogy a következő Öt esztendőre már eladták az összes motort és hátsó futóművet, amit csak képesek előállítani. Ugyanez mondható el a Győri Mezőgépgyárról, bár szerényebb mértékben az közönéi; közös bennük még. hogy a tőkés rendeléseket, növekvő igényeket ama szocialista háttérnek köszönhetilc. amely a KGST együttműködéseikből adódik. A dolgok sajátosságánál fogva, nálunk is a gépipar termékei a kelendőbbek. tdiát az ötéves terv előírásai szerint változatlanul gondot fordítunk a további fejlesztésre is. — A könnyűiparral már bonyolultabb a helyzet, a textilnemű értékesítése a nytiga-ti piacokon nehézkesebb. Jól-Itííet a Rábatex például e téren úgy jeleskedett hogy a tervezett kétmillió dolláros bevételét hárommillióra teljesítette. a Richards pedig 60 százalékos nyugati exportnövekedést tervez. A Soproni Ruhagyár nagy szovjet megrendelésibe dolgozíle ezért a csornai gyáregységét akképpen építi meg, hogy évi 3B0 ezer készruhával többet állíthasson elő. Tervezik a bedol- gozók körének szélesítését is, s az otthon levő asszonyok hímzett, magyaros ruhákat ifi készítenének, amelyek iránt nagy a kereslet Nyugaton. — Fontos feladat jut a Graboplastnak. a műbőrgyámak: ameUett. hogy ülésanyagot készít a Skoda, a Zsiguli, a Polski Fiat gépkocsikhoz, a magyar dpőipamak szálUt műbőrt, amellyel nyugati import helyettesíthető. E gyárnak viszont, éppen monopolhelyzeténél fogva, hiszen az országban egyedül készít műbőrt, nagy gondot kell fordítania termékeinek minőségére. amit annál á inkább megtehet, mert 170 jól képzett műszaki vezető embere van. s a kutatómunkát is helyben végzik. A MUNKÁSKÉZ ÉRTÉKE — A munkaerőhelyzet az utóbbi időben, a tervvita során is gyakran szóba került. E tekintetben mUc az elképzelések? — Nekünk is a munkaerő az egyik legnagyobb gondunk. Kifogytak a tartalékaink. Pártbizottságunk állásfoglalása szerint, a nagyüzemek közül csak a Magyar Vagon-és Gépgyár, valamint a Graboplast tervezhet nagyobb munkásfelvételt másutt az ilyen jellegű Igényt a műszaki fejlesztéssel és az üzemszervezés útján elégítsék kj. S hogy mindebtien milyen dok tartalék rejtőzik, arra többféle bizonyság is szolgál. A Rábatexnél a munkásnők áüag életkora 22—23 év. a fiatalasszonyok évekre gyermekgondozási szabadságra mennek, általában csökken a munkáslétszám, amit termelékenyebb gépekkel pótolnak. Egy elvégzett vizsgálat szerint a Lenipali Vállalatnál 140 embCTt is nyerhetnie a szállítás, a belső an>-agmoz-gatás gépesítésévé átszervezésével. Egyébként most folyik a megyében egy széles körű felmérés, amely kiterjed a tanácsi, a szövetkezeti iparrsi, a téesz-melléküze-mekre; vizsgálják, hogy ezek mit gyártanak, s milyen következménnyé járna a gyártás leállítása, az itteni munkaerő más, népgazdaságilag fontosabb célokra való átirányítása. — Érdekes 'példáink vannak e téren. A győrújbaráti téesz 70 fős melléküzeme kazánjavítást végez, különböző tartályokat gyárt. 6 15 millió forint az éves termelési ért^e. Ha ezt megszüntetnék, nyerhetnénk 55 esztergályost, lakatost tehát olyan szakmunkást akire másutt égetően szükség van. De azt sem szeretnénk, ha ez a fontos ipari szolgáltatás, a kazánjavítás gazda" nélkül maradna, tehát e mtmkára új vállalkozó kellene. S m^ sz is fontos körülmény, hogy a téesz a jövőbeni ^^oldas szőlőjének a telepítését ennék az üzemnek a jövedelméből akarta megoldani. — Másik példa: a tanácsi Finommechanikai Vállalat a Dunai Vasműnk készít ko-killákat. igra rossz munkakörülmények között elavult technikával. Fontolóra vesz-szük, vajon okvetlenül és csak itt lehet ezeket a kokn. Iákat srártani? Baenkívül a járási bizottságaink fdülvizs-gálják minden téeszben a gépjavító személyzetet Az öttevényi téeszben például fele aiínyi ember végzi el a javításotrat mint a szomszédos téesz azonos számú gépeinél. Innen is várhatnók bizonyos srámú- munkáskéz > ? 3 fefazabadulását V«eül Is az a véleméoTünk: a munkacrő-hláivon nem alránkozni kell. hanem útcondoltan cselekedni a meRoldáa érdekében, s éppen a hiány késztessen arra. ho^ a munkaerőt k6z-HairiaB^gi értelemben is értékként kezdjük. informáltság-demonutizmus — Az eímoTuiotínkból következik, hogy m vj, korszerű technika mellett, az emberi tényezőknek is t^en nagy a szerepűk az ötödik ötéves tervben. Hofn/an munkálkodnak tehát az üzemi demokrácia érvényesütésén? — Amint ismert, a demokratizmus alapja, hofjy a munkás tudja, milyen értékű gépen. mijyen értékű anyaggal dolgozat, 6 6 maga milyen értaet ad mindehhez a ter-melés folyaanatában. A ra-gongyárban ma nem ritka doli^ hogy egy szerszámké-szítő mfllió forint értékű géppel, drága anyagokkal dolgozik. Ptielőssége nem csekély, rossz rágondolni, ha az 6 hibájából tönkt« megy a gép. vagy az anyag. S az így kialakult fdelősségérzet .érvényesül a közösségi ügyedben is az üzem bármely fórumán, ha részt vesz azok vitájában és döntésében. Nos. éndemben csak akkor teheti ezt. ha a vezetés gondjait megosztják vele. vagyis meg-íeltíő az informáltiíága a gyár. a vállalat dolgaiban. ebtwn pedig csak a saiát gazdasági és politikai vezetőire szánűthat. Orv tapasztaljuk. részükrCl erre a készség megvan. tanúnitja számos bri-gádvezetöi és termelési tanácskozás. Persze, a nem j^entl azt. hogy nincs még sok javítani való e munkán. Na«yon szükséges érvényt szerezni annak, hogy a de-mokratizmtis az üzem társadalmi. politikai fórumain teljesedjék ki. ne pedig —rossz-értelműen — a termelés folyamatában. Ami persze, már nem is demokratizmus, hanem oktalan vitatkozás lenne a tennivalókról. A vezetői utasítok megtartása viszont minden körülmény között kötelező. hiszen azok a technológiai fegyelmet szolgálják. A kötelességé viszont részét képezik a demokratizmusnak. lehet 48 mazsa ís! — A gazdálkodás másik ágazata, a mezőgazdaság milyen képet fest? — Adottságainknál fogva, elsők között szerepel a megyék sorrendjében. A tala.inszo-nyok. a szövetkezeti gazdálkodás másfél évtizedes tapasztalatának. a parasztság hozzáértő szaktudásának l:ö-szönhetőleg. az előző ötéves tervben 26 CTázalékkal nőtt a termelés. Az egyesülések folytán 71 téesz van most a megyében. 3500 hektár az átlagos nagyságuk. Tavaly kenyérgabonából 37 mázsa, kukoricából 52 mázsa volt az átlagtermés hektáronként. Ügy véljük, a mostani ötéves tervben elérhctű a 43—48 mázsás kenyérgabona-termés kukoricából pedig a tavalyi mennyiséget szeretnénk átlaggá emelTii. — Ehhez a legkorszerűbb technikát alkalmazzuk: a Rá-ba-Steiger traktorokhoz ki-alakítjuk a munkagép-gai-ni-túrák gyártását, feltehetően a ' vagongyár és a móvári me-zŐRépgyár s mások termelési társulásaiból. Szigorú rendet teremtünk a műtrágya felhasználásában. ma ug.vanis 300 kUóból. mintegy 90 kUó megy veszendőbe a gondatlan kezelés miatt. Növényvédő repülőgépes társulásokat. nagytralctor és munkagép kölcsönző társulásokat szervezünk. Szeretnénk javítani a cukornyerés arányát, cukorrépát ugyanis 12 ezer hektáron termelnek a megyében. 6 a2 előbbihez a téeszek jobb technológiai felkészültsége. egyben anyagi érdekeltsége szükséges. Evégett társulást szervezünk a Pető-házi Cukorgyár, a sopron-horpáerre számi- ' tunk. munkásokra, parasztokra, a műszáki, az agrár-, a közgazdász és a humán ér- telmiségre egyaránt Ügy gondoljuk, eme nagy szocialista és nemzeti programunkban olyan minőségi követelmények fogalmazódnak meg. amelyeknek teljesítésére politikai. társadalmi esűtö-zeinkkel. technikai, gazdasági lehetőségeinkkel egyaránt készek vagyunk. Az ötödik ötéves terv törvényére ez a mi válaszunk innen, a Kisalföldről. gEDE UAnON Nemzeti és egyéni érdek „Minden elhatározás annyit ér, amennsit megvalósítani belőle." Igy szól a mondás, benne az igazság, mely évezredes tapsztalatokra épüL Talán nem árt felidézni ezt a népi bölcsességet most. hiszen a napokban határoztunk nagy. nemzet* feladatokról: az országgyűlés megtárgyalta és elfogadta új ötéves tervünket. Aki elolvasa. < !ondolja a szép programot azt mondliatja: jó Ipsz, ha me^alósitjuk! Bizonyára most is — mint mindig —• akadnak kételkedők, akik nem nagyon hisznek elhatározás saink megvalósulásában. Pedig a terv reális. Vannak már tapasztalataink — jó tapasztalataink — a tervezésben és a t«Trek megvalósításában. ez az első t«^nk. Az előzőek is jórészt megvalósultak. A most befejeződő miatt sem kell szégyenkeznünk. Pedig nem volt könnyű feladat évi 9—7 százalékai növelni a termelést. Es azt is elmondhatjuk, hogy a növekmény 197&-ben a termelékenység javulásából szánnazott. Vagyis úgy termeltünk tőbbet. hogy nem bővült a munkaerő-létszám. Ha volt valaha jó alap a Jövendő tervre, akkor most elmondhatjuk, hogy az 1975-06 tervteljesítés kitűnő alap az 1976-08 célkitűzések és dz V. ötéves terv egészének megvalósítására is. jó alap. vagyis léet rá építeni. A tervet viszont végre kell hajtani, meg kell valósítani. Az állam-polgárok számára csak akkor lesz gyakorlati értéke. ha majd az épülő, új gyárakban elkezdődik a munka, az új utakon megindul a forgalom, az új iskolák, óvodák, bölcsődék benépesülnek gyerekekkel. és a lakásra várók százezrei beköltöznek új otthonaikba. Kérdés valójában az sem lehet: ki valósítsa meg. hajtsa végre a tervet? Az ország terve, a nemzet terve; tdiát mindenki terve! Csak akkor valósul meg. -ha valamomyien dolgozunk érte, odaadással, úgy, ahogy becsületes, hazáját szerető állampolgárhoz illik. UOnden-kinek vállalnia kell a ráeső részt: minisztériuménak, trösztöknek, vállalatoknak, műhelyeknek, vezetőknek és beosztottaknak, hivatali «nbereknek, mérnököknek, technOnieoknak és fizikai dolgozóknak. Reális a terv. jól megalapozott, de becsületes, felelősség^jes munka nélkül megvalósíthatatlan! Számtalan, akaratuníktól független, objektív tény^ő nehezíti a megvalósítást. Mint ismeretes, hazánk nem bővelkedik nyersanyagokban. A vi-^éedett a nyersanya- (t könnyű. Kü] lágpiacon jelenté gok ára. beszerzi mi nnértegünk egyensúlya az utóbbi években romlott. Ahhoz, hogy ismét egyensúlyba kerüljön, növelnünk kell az exportot és csökkenteni az importot. Egyszóval, a küUÖldi piacon többet kell eladnunk, kevesebbet keU vásárolnunk. A belföldi igényé ís növekszenek, a saját szükségleteink kielégítésére is gondolnunk kell. Ügy keU dolgoz-I nunk, hogy több jusson eladásra is, meg fogyasztásra Is. Sőt! Ne csak több, hanem jobb is, mert a rosszat nem lehet külföldön eladni, és mi magunk sem örülünk neki. Hogyan, miképpen tudjuk az olykor bonyolult feladatot megoldani? Csak egyféleképpen: ha mindenki szorgalmasan, felelősségteljesen dolgozik. Nem lehet az országtaii vezető: miniszter, 1""''- gató. téeszelnok. művezető, brigádvezető, alú ne érezze, hogy százak, ezrek és millié előtt kdl felelnie a terv végr^ajtásáért. , Nem lehet szervező, könyvelő, adminisztráló hivatalnok, aki ne érezze, hogy minden hanyagság, bürokratikus időhúzás a t«v megvalósítáBát akadályozza. Nem lehet mérnök, technikus, aki ne érezze, hogy új konstrukciókat korszerűbb termékeket vámé tőle. Nem lehet munkás, áki ne tudja, ne érezze, hogy az ő tisztességes, jó munkájától is függ a termék minősége; hogy csak ez jelentheti a márka rangját. becsületét is. meg a márka rontását is. Az országban egy kicsit mindoíki gazda. íön-denkiné törnie kell a fejét hogyan lehetne több. jobb. olcsóbb, korszerűbb, kiválóbb tenné-ket előállítani. Senkitől sem kívánunk mást mint amit beosztása, képessége szerint adni tud. Andt «inál. azt csinálja felelősséggel hibátlanul. A jó, pontos, hibáüan munka egyik biztosítéka az ellenőrzés; Ne mulassza el senki — aki arra hivatott — az ellenőraést és a felelősségre vonást. De ne csak felülről, ne csak mástól várjuk »« ellenőrzést. Legyen mindenki a saját eUenőre. Ne csapjuk be önmagunkat! Amit csinálunk, magunknak csináljuk! (Wtása A népgazdasági terv végrehajtása, megval ___ nemzeti, de egyéni érdé is. Én is. Te ts. O to mindannyian - abból élünk, amit munkáw létrehozunk Ha az ország munkánk ny«^" g.varap8zik. akkor mindannyian Jobban élünK talán egy kicsit -»^«'«»ebbek ^^ 4E1