Turista Magazin 1973-1976. (vegyes számok) (13 db) [antikvár]

— Ahol az iszlám világa kezdődik — Nagy Sándor és Dzsingisz khán — Teaházak, bazárok, piacok — Timur-lenk sírja — Sivatag és gyapot — Életet adó Wf^ ANEIET KHPUJÚBnn A szamarkandl Regisztán, a vUár egyik legMebb tere A mesés Kelet világa még ma is felgyújtja a képzeletet, az Ezeregyéjszaka csodás álomvilága szárnyaira veszi a fantáziát. Magányos bátor utazók, vagy expedíciók adtak olykor híreket a Kelet életéről, a köznapi ember azonban ritkán vetődött el e messzi tájakra. Korunk technikája, a társadalmi fejlődés, egyre inkább megnyitotta a Iceletl elzárt világot, s ma szinte bárki eljuthat a valóbon érdekes, évezredek emlékeit megőrző tájokra. KÖZÉP-ÁZSIA I Kelet az iszlám világa. Ez a nagy vallás különböző eredetű, lajú népeket fog I össze, zömében Ázsiának '— és Afrikának az Egyenlítő-északra elterülő, sivatagoktól tői szabdalt részein. Az iszlám keleti kapuja Közép-Ázsiában van. itt a Tien-San, a Pamir cs az Afgán hegyvidék áltat határolt hatalmas medencében a VII. században terjesztették el Mohamed próféta hitét a Perzsia felől előrenyomuló arabok. Közép-Ázsia ma a Szovjet- unió része, területén öt köztársaság van. Még nem is olyan régen, 1863-ben a magyar Vámbéry Ármin, mint az első európai járta be a területet és írta meg róla hires könyvét, ^me-lyet tíz nyelvre fordítottak le. A közép-ázsiai köztársaságok közül talán a legérdekesebb az európai ember számára Üzbegisztán, itt vannak az ősi városok, köztük is a legrégibbek Buhara és Szamarkand. A történelem viharai keresztül-kasul szántották ezt a vidéket. Itt vonultak át Nagy Sándor hadai, majd, Dzsingisz khán mongoljai fosztogatták a szent városokat, s verték tönkre Mohamed sah hatalmas seregét. A XIV. századtól kezdve egy nagy hódító Timur-lenk és utódai uralkodtak néhány évszázadon keresztül, aztán nomádok szállták meg a sivatagok oázisait. A XIX. század második fe- i lében a cár katonái foglalták el Üz-^ beglsztán nagyobb részét. ügy 60 évvel ezelőtt meg elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaki Magyarországról eljusson Közép-Ázsiába. Sem vasút, sem országút nem vezetett ide, legíeljebb az évezredes karavánutat lehetett volna igénybe venni. De a Nagy Selyem-úton érkező európait bizony nem fogadták volna barátságosan áz emir birodalmában; Ma viszont a Volántourist utazási iroda kényelmes, biztonságos utazást, sőt szakszerű vezetést biztosít bárkinek. A magyar utas Moszkván keresztül ér el Üzbegisztánba. A szovjet fővárosból rendszeres légijáratok vannak Szamarkand, Taskent és Buhara felé. Utazásra leginkább a kora tavaszi és az öszi időszak ajánlható, mert júliusban és augusztusban a hőmérséklet igen magas. Ha például október végén érkezünk Moszkvából Szamarkandba, az öt órás légiút végén, a repülőgépből kiszállva, jól esik a szovjet főváros télies időjárása után a kellemes 20 fok körüli meleg. A repülőtérről a városba vezető úton, felidézhetjük Je Liu KutsáJ-nak, Dzsingisz khán ugur származású miniszterének naplófeljegyzéseit: — „A város körül több mérföld kiterjedésben gyümölcsösök, ligetek, virágoskertek, vízvezetékek, szökőkutak, vízgyűjtő medencék és tavak sorakoznak egymás mellé. Szamarkand valóban gyönyörű hely." Az ugur tudós 1220 körül irta ezeket, de ahogy haladunk a városban az intouriszt autóbuszán, meggyőződhetünk, hogy megállapításai ma is megállják helyüket. Persze azt is láthatjuk, hogy Ázsiában vagyunk, az élet formái, a szokások, a ruházat meglehetősen eltér az európaitól. A Szovjetszkaja utcában levő szálloda — ahol szÜlást kap az idegen — azonban a legkorszerűbb. Kirándulásainkat a 11 emeletes szállótól kiindulva kell elkezdeni, innen két autóbusz-megállónyira van a város gyönyörű tere a Regisztán. Három medresze homlokzata szegeződik a térre. A legrégebbi a XV. században épült Ulugbek medresze. Mindhárom épület színes csempével van borítva. A harmonikus formák és színek felejthetetlen hangulatot adnak a térnek. A medreszek valamikor papneveldék voltak, itt tanított álUtólag maga Ulugbek is, a tudós uralkodó, Timur-lenk unokája. Szamarkand műemlékei viszonylag közel vannak egymáshoz, a legtöbbet érdemes gyalogszerrel felkeresni. Így legalább gyönyörködhetünk a keleti város élénk életében, az érdekes öltözetekben, a bazárok és piacok színes forgatagában. Ha jobban megnézzük a szokatlanul tarka ruhákban és bokában kötött könnyű nadrágban járó nőket, meglepve tapasztaljuk, hogy a ruházat anyaga többnyire hernyóselyem, a hímzett minták pedig aranyszövésűek. A városnézés közben olykor jó megpihenni, erre igen alkalmasak a mindenütt található teaházak. Nem kell azonban meglepődni azon, ha . egyikben másikban szőpyeggel takart emelvények vannak, melyeken alacsony kis asztalka áll. Itt le kell vetni a cipőt és törökülésben lehet fogyasztani a színtelen, de kellemes ízű zöldteát. A helybeliek barátságosan fogadják az Idegent, hiszen a Korán is előírja, hogy a vendégszeretet még a hitetlenekkel szemben is kötelező. Szamarkand sok régi épülete Ti-mur-lenk és utódainak uralkodása alatt épüU. Sajnos a Blbi-hanum mecset, amelyet Timur az indiai hadjáratát követően építtetett nagyobbrészt romos, pedig ez volt a mohamedán világ egyik legpagyobb mecsetje. Még romjaiban is impozáns, keletkezéséhez számos Jegenda fűződik. A Gur-i Emir njauzóleumban van eltemetve Timur-lenk és néhány leszármazottja. Az épület kupolája kívül cirádás, finom színekkel készített csempe, belül viszont dúsan aranyozottak a nagyszerű minták. Kiemelkedő együttes a Sah-i Zinda, ez a mauzóleumokkal sűrűn egybeépített magaslatra vezető utca. Ebbe, a mohamedán világban általánosan tisztelt szent helyre, néhány évtizeddel ezelőtt, csak igazhitű muzulmán léphetett. A keleti épületek hangulatát mintegy kiegészítik a bazársorok, piacok. Meglepő a zöldségek, fűszerek és gyümölcsök hatalmas mennyisége, amelyet az eladók kínálnak. Ismét Je Liu Kutsáj naplója jut eszünkbe: „A gránátalma hazája ez, a gyümölcs kétökölnyi nagyságú és savanykás izű. Görögdinnyéik ötven fontot is nyomnak. Csak kettőt lehet egy szamár hátéra tenni." Nos a dinnyéket, sőt a szamarakat is meg lehet találni Szamarkand utcáin. Az autók és trolibuszok között ügyesen lovagolják a kaftánt és turbánt viselő üzbégek az alacsony növésű csacsikat, sőt az állat hátára kötött két nagy zsebben tetemes terhet is szállítanak. A piacokon még október végén, sőt november elején is dinnyehegyek tornyosulnak. A mézédes szőlőből és az egyéb gyümölcsökből hatalmas a választék. Kínálják lépten-nyomSn a vidék csemegéjét a gránátalmot is. amelyen a századok folyamán állandóan változtattak, mai alakját valószínűleg a XVI. században kapta. Ez az emir téli szálláshelye volt egészen 1920-ig. Szemben faoszlopos mecset, belső termét kiállításokra használják. A legérdekesebb buharai épület azonban a Kalján mecset, mellette a 800 éves 46,5 méter magas minarettel. Bz a torony néma tanúja volt, mikor Dzsingisz khán a lépcsősoron fellovagolt a mecset belsejébe. A mecset tőszomszédságában van a Miri-Arab medresze, a XVI. századbeli épületben ma is működik a mohamedán papnevelde. Hét évet töltenek itt a jelöltek. Buharában sok érdekes mecsetet, medreszet és mauzóleumot talál a látogató, de vannak korabeli, világi célokat szolgáló építmények is, mint az útkereszteződések felett épített kereskedő-kupolák és bazársorok. A régi kereskedőváros ma is hatalmas piacokkal rendelkezik, ugyanakkor virágzik a kézműipar. A kerámiák, szőttesek, fények, rézmíves munkák az ősi formák jegyeit mutatják. De erősek a hagyományok az élet valamennyi területén. A lakosság nagy része az ablaktalan, befeléforduló agyagházakat lakja. A sikátorok fakó képet miitatnak, de a lapos tetőkön a televízió-antennák, s a magasban futó gáz- és villamos vezetékek arról árulkodnak, hogy a technika behatolt már ezekbe a negyedekbe. Bútorüzletet nem találni a városban. A lakosság inkább szőnyegeket hasinál bútorzatként. Van azonban több új lakónegyed, s modern áruházak. Az utcákon sok az árus, sütik a parázson a saslikot, a legkülönfélébb ételek, fánkok húsos derelyék főnek az eladók edényeiben. TASKENT Az utas alig háromnegyedórás légiút után érkezik Szamarkandből Buharába. Itt kevesebb kényelmet talál ugyan az európai, viszont annál több régi műemléket. Az ősi városközpont szinte ma is azt a képet mutatja, mint 7—80p évvel ezelőtt. A legrégibb épület, a több mint ezeresztendős Iszmail Szamani mauzóleuma, amely olyan épségben maradt fenn, hogy szinte nem is szorult eddig restaurálásra. A városközpontban van a búharal vár. ösi építmény ez. A köztársaság fővárosában három órával többet mutat az óra, mint Moszkvában. Az utazót itt kényelmes, fényűző szálloda várja. Kulturális, ipari, kereskedelmi és közigazgatási központ ez, a Szovjetunió negyedik legnagyobb városa. Itt látható, hogy a hagyományok miként ötvöződhetnek a korszerűséggel. Csodálatosan modern és mégis a szigorú ősi elemek felhasználásával készült hatalmas épületek tekintenek a távolból jött idegenre. Nagy transzparensek hirdetik: 4 850 000. Ez a szám az idei gyapottermés tonnáit jelzi. Mérhetetlen gazdagság ez. Közép-Ázsia sivatagos terület Olykor hónapokig nincs eső. A legnagyobb kincs tehát a víz, amit elő kell teremteni. A technika itt is diadalmaskodik, a sivatagok mind szűkebbek lesznek, az oázisok pedig növekednek. A Kizil-Kum sivatag és az Éhség sztyeppe lassan meghátrál az ember kitartó munkája nyomán. SZAMAY GTORGY