Turista Magazin 1978. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Eredményes évre tekinthet vissza hazai turisztikánk. Növekedett az érdeklődés a turizmus valamennyi ága iránt. Mind többen vannak, akik szabad idejük egy részét a természetben töltik el, közelebbi és távolabbi vidékekkel, tájakkal ismerkednek. Természetes, hogy az érdeklődés az igények állandó növekedését is jelenti. í új évben a turiszti- i A kérdésre dr. Csanádi Árpád, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese válaszolt: — A mozgalom az utóbbi évtizedekben tartalmilag és szervezetileg sokat változott. Üjabb és újabb rétegek kapcsolódtak be a turisztika különböző formáiba, s ma már tömegigényről beszélhetünk. Az úttörők körében lendületesen folyik a csapatkirándulások és táborozások szervezése. Nagy érdeklődésnek örvend a nyári vándortáborozás. A középfokú tanintézetekben 1973 óta szervezett országjáró diákkörökben félszázezer diák kirándul és táboroz mind rendszeresebben, A KISZ hathatós segítségével, szervezésében megindult és erősödött az ifjúmunkás, a főiskolás és egyetemi turisztikai tevékenység is. Az üzemekben, vállalatoknál és intézményekben a természetbarát szakosztályok egyre gazdagabb, változatosabb turisztikai programja várja a dolgozókat családjukkal egyetemben. A szakszervezetek különösképp szorgalmazzák és segítik a szocialista brigádok turizmusát. Mindez az 1978. évi fejlesztési célkitűzéseknek is alapját képezi. Ügy gondolom, hogy ebben az évben ismét növekedni fog a turizmus iránti igény, s ha nem is ezzel párhuzamosan, de előbbre lépünk a feltételek biztosításában is. Milyen szerepe van • Természetbarát Szöv !bbe ítség társadalmi érdek a turisztika altalanos és rendszeres művelése Dr. Csanádi Árpád, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese nyilatkozik a turisztika helyzetéről. — Köztudomású, hogy 1973 óta a magyar testnevelés és sport legfőbb állami irányító szerve az Országos Testnevelési és Sporthivatal. Ennek érdekében a Magyar Természetbarát Szövetség a turisztika szakmai irányító, koordináló és ellenőrző szerve. A Természetbarát Szövetség társadalmi elnökségében tevékenykednek a turisztika legjobb szakemberei, köztük a turizmusért felelős állami, társadalmi, szövetkezeti és más szervek képviselői is. — A Szövetség a Párt XI. kongresz- szusa határozatának megfelelően szélesíti a turisztikai mozgalom programkínálatát, igazodva a tömegigényekhez és az adott lehetőségekhez. Az ágazati rendszernek megfelelően a fővárosban és a megyékben a tanácsok testnevelési és sporthivatalai keretében működő természetbarát szövetségek látják el az előbbiek szellemében a területen jelentkező feladatokat. i^"«™ Milyen megkülönböztetés érvényesül a mozgalomban a szervezett és szervezetlen, vagyis öntevékeny turisták között? — Sok minden megváltozott a múlthoz képest a mi társadalmi viszonyaink között. Ez vonatkozik kulturális életünkre, vagy éppen a turizmusra is. A természetbarát szervezetek tevékenységének egyaránt kell szolgálnia a természetkedvelőket és a szervezett turistákat. Sőt, ösztönözniök kell a természetjárásra azokat is, akik még nem ismerik e tevékenység egészségfejlesztő hatását. Ezt szolgálják a természetbarát szakosztályok hétvégi „nyílt-túrái" és a hétköznapokon szervezett „nyugdíjas-túrák". A klasszikus értelemben vett turisztika, a természetjárás most reneszánszát éli, de szervezete, tömegbázisa hosszabb ideje azonos szinten van, mintegy százezer fő. Ezenkívül több százezren kirándulnak egyre rendszeresebben. A természetbarát szervezetek, országjáró diákkörök programjában tehát mindenki részt vehet, a szervezett tagok ezentúl bizonyos kedvezményeket és segítséget kapnak rendszeres turista és táborozó tevékenységükhöz. A Magyar Természetbarát Szövetségnek az egész magyar turisztika érdekében kell dolgoznia, s ez már önmagában is azt jelenti, hogy nem tehet megkülönböztetéseket. Nem véletlen például, hogy az „Edzett Ifjúságért" mozgalom követelményrendszerében a turisztikai tevékenység is fontos szerepet kapott. Ezen a csatornán keresztül várhatóan a fiatalok tízezrei kapcsolódnak be a rendszeres természetjárásba. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a nagyobb tömegek rendszeres mozgásigényének kielégítésére a turisztika nem igényel különösebb létesímény-ellátottságot. A mai modern korban elengedhetetlen a mozgáshiány ellen- súlyozása, ami a turisztikával mindenki számára megoldható. Az OTSH, mint áUami irányító szerv, milyen szerepet játszik a turisztikai mozgalom fejlődésének előmozdításában? — Az Országos Testnevelési és Sporthivatal közvetlenül irányítja a szövetség munkáját, felügyeli és ellenőrzi. Ennek keretében a közelmúltban is foglalkoztunk a hazai turisztika helyzetével. A természetjárás és annak számos formája a tömegek testedzésének egyik legjobban hozzáférhető területe. A kisgyermekkortól az öregkorig, nemre való tekintet nélkül egyaránt űzhető, nagy a jelentősége az egészség megóvásában, a szabad idő értelmes, kulturált eltöltésében. Ezért a következő legfontosabb tennivalókat tartjuk szükségesnek: — szervezeti téren a területi természetbarát szövetségek munkáját hatékonyabbá tenni; — fejleszteni a sportegyesületek természetbarát szakosztályainak és az iskolai országjáró diákkörök munkáját, hogy minél szélesebb tömegnek biztosítsanak színes, sokrétű turisztikai programot; — a meglevőkön kívül további sportegyesületelcben szükséges természetbarát szakosztályokat alakítani. Emellett fejleszteni kell a területi természetbarát egyesületek hálózatát; — a természetbarát egyesületek és szakosztályok, valamint az országjáró diákkörök gondoskodjanak az eddiginél aktívabb szervezőmunkával, változatosabb programok összeállításával a természetjárás megked-veltetéséről a laücosság körében. Segítsék elő a közművelődés és a turizmus hatékonyabb összehangolását tevékenységük keretében. Mind e feladatokat természetesen a jövőben még jobban a szakszervezetekkel, az ifjúsági szövetséggel, a szövetkezeti és idegenforgalmi szervekkel közösen, velük jól együttműködve kell ellátni. Végül — me^öszönve a Turista Magazin szerkesztőségének felkérését — szükségesnek tartom, hogy a lap továbbra is jó népszerűsítője legyen a turisztikának, szolgálja a jövőben is a szervezett és szervezetlen tm-isták igényeinek kielégítését — fejezte be nyilatkozatát az OTSH elnökhelyettese. Bakancs és hátizsák TURISTA VOLTAM A MAGYAR ŐS-HAZÁBAN ENDRŐDI LAJOS RIPORTSOROZATA 1. rész BUDAPESTMOSZKVA • A feketesapkások faluja • A besenyők útja a magyarok nyomában • Öshazakeresők Juliánusztól Vámbéry Árminig • Tatarsztan vagy Baskiria volt az őshaza? • Haditanács a szerkesztőségben Ha Tíalakl megkérdi tőlem, mire is vagyok büszke mint turistaüjságüró, habozás nélkül azt félelem: hogy jártam az őshaza területén. S hogy nem állítok valótlant, íme következzék az utam, illetve expedícióm hiteles története. I>e amíg beszálltam a r^ülőgépbe terepjáró bakancsomban, valamint a megtömött hátizsákkal, sok minden történt. Kezdjük hát az elején, az utazás ötletének megszületésénél. !^¦¦¦B A magyar őstörténet első nyomaival 1974-ben, egy szovjetunióbeli riportutazásom során találkoztam. Koszto-om-a környékén jártunk, közel a Valdáj magaslathoz, ahol a Volga egy kis faházból a 3695 kilométeres útjára elindul. Az „Oroszország Aranygyűrűjének" elnevezett turistautat jártam, mely végigvezet a Moszkvától északkeletre fekvő, ősi orosz városokon. Június dereka volt, amikor Jaix>szlav után elvetődtünk Kosztromába, abba a városba, hol Osztrovszkij hangulata érződik a macskaköves régi utcákon. A város szélén, ahol a névadó folyó, a Kosztroma beleömlik a Volgába, öreg, faházakból álló lakatlan falucska áll. Mesefalu, Berengyejev-ka a neve és ismert az egész világon, bár soha nem lakták. Ugyanis a nagy író egyik meséjéből, a Hópe-helyből készült színes Lilm kulisszáinak építették. Kísérőm, egy Leningrádban végzett fiatal művészettörténész elmesélte, hogy a falu neve, akárcsak sok, Volga menti folyónak, pataknak, településnek neve nem szláv, hanem valamilyen finn-ugor nép nyelvéből származik. A szlávok betelepedése előtt itt élő besenyők egyik elnevezése volt — magyarázta a kísérőm. Amtkor a szlávok elhódították a területet — i. sz. a második évszázad elején — az őslakók kénytelenek voltak elköltözni. A marik a Volga mentén délre vándoroltak és az egykori Nizsnij Novgorod táján telepedtek le. Ott élnek ma is, amiről 1951-ben magam is meggyőződhettem, amikor a ma már Gorkijról elnevezett városban töltöttem néhány hetet. Ott egy séta alkalmával közel ahhoz a gimnáziumhoz, melyben Gorkij tanult, egy földszintes ház falán megláttam a Mari Autonóm Terület Tanácsának tábláját. Akkor azonban elszaladtam a téma mellett, A besenyők egy része keletre menekült és az Amu Darja mellett telepedett le. Másik részük a Volga bal partján nyomult délre. Mivel ez a vonulás lényegében megegyezilc időben a magyaroknak az őshazából való elindulásuk idejével, eUcépzel-hető, hogy a besenyők lehettek azok, akik a volgai őshaza elhagyására kényszerítették őseinket. Persze akkor, ha az őshaza a Volga és az Ural között, tehát európai területen és nem Szibériában íéküdt. Mint tudjuk, őseink i. sz. 463 körül indultak el az első őshazából •