Turista Magazin 1980. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Nevezetes épületek 54 esztendő után 1978 febi-uárjában nyitotta meg kapuit a Várszínház. Az épület nemcsak a magyar színjátszásban töltött be jelentős szerepet; hét évszázados múltja, többszörös átépütése és megújulása történelmünk legnehezebb Időszakainak órzi emlékét. A mai épület helyén a ferencesek temploma állott, melyet IV. Béla alapított. 1269-ben. A középkorban virágzó kolostor jelentős szerepet töltött be Buda életében. Nagyméretű gótikus templomát a királyi udvar is gyakran látogatta. Ide temették 1301-ben III. Endrét, az utolsó Árpád-házi királyt. A kolostortól északra állott Zápolya János háza, amely a benne lakó Verbőczy István számára emeletmagasságban tahiddal volt összékötve a kolostorépülettel. A török hódoltság alatt a templomot dzsámivá alakították, s ahol egykor Temesvári Pelbárt hallatta a királyi udvart korholó szavalt, közel másíéi évszázadig az iszlám tanait hirdették. Az 168e-os ostrom folyamán a közeli löportorony felrobbant, s a templom és a kolostor romba dőlt. A visz-szafoglalás után először a jezsuiták • kapták meg a Pasa dzsámi és palota romépületeit, de egy év múlva a karmelitáknak adták ezt a helyet. Az új templom és kolostor építését a meglevő alapfalak felhasználásával 1725-ben kezdték e), és a templom felszentelésére 1736-ban került sor. Az egyhajós, dongaboltozatos fedett templom északi oldalán tornyot emeltek. A gazdagon díszített barokk szószéket Bebo Károly készítette, a mennyezetfreskókat Falconer György és fia, József festették. Az egykori leltárak szerint a berendezés a Szent József főoltáron kívül kilenc mellékoltárból, a Bebo Károly készítette szószékből, valamint orgonából, padokból és több táblaképből állott. 1784-ben II. József császár a karmelita rendet feloszlatta, és a templomot kiüríttette. A főoltárt 1788-ban Sárospatakra vitték, az orgonát a vízivárosi plébánia vette meg. 1786-ban II. József úgy intéz'ke-det, hogy a volt templomot színházzá. a kolostort kaszinóvá alakítsák át. A tervek elkészítésével Kempelen Farkast a sakkozógép híres feltalálóját bízta meg. aki az átalakítást 1787-ben el is végezte. Ennek során a templom tornyát lebontatta, főhomlokzatát copf architektúrával látta el, s azon vasrácsos erkélyt helye- zett el, míg az attika párkányt Buda füzérkoszorúba foglalt címerével ékesítette. A belső térbe háromemeletes, páholysoros nézőtér került, a szentély helyén színpaddal. Az előtér két oldalán két lépcsőház vezetett a páholysorokhoz. A kolostor földszintjén tekepályák és kártyatermek épülteké Az új színház 1787. október 16-án nyitotta kapuit, s kezdetben német színtársulat játszott benne, de ide kapcsolódik a magyar színjátszás létrejötte is, 1790. október 25-én itt hangzott el az első magyar színielőadás, amelyet az úttörő Kelemen László Magyar Játszó Színitársulata tartott. 1800. május 7-én Beethoven adott itt hangversenyt. ia70-ig felváltva játszott a színház falai között magyar és német színtársulat. Színpadán fellépett Megyeri, Déryné, Szigligeti, Laborfalvy Róza és még sokan színészetünk legnagyobb alakjai közül. Később a Nemzeti Színház, az Operaház, a Népszínház és egy-egy vidéki társulat vendégjátékainak adott helyet. A színház 1924-ig volt üzemben, amikor fakarzatainak egy része leszakadt, s az előadásokat beszüntették. 1943-ban a nézőtér és színpad fából készített berendezéseit teljesen elbon-