kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Amundsen - Uj Idők 1926. július-december (fél évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/21/2252021.jpg "Amundsen - Uj Idők 1926. július-december (fél évfolyam) [antikvár]")
Uj Idők 1926. július-december (fél évfolyam) [antikvár]
Amundsen, Babiczky Béla, Bakonyi László, Bársony István, Beczássy Judit, Boldizsár István, Bónyi Adorján, Borsos József, Bowen, Csathó Kálmán, Csűrös Zoltán, Deák Ébner Lajos, Egry József, Emánuel Béla, Endrődi Béla, Erdélyi József, Erdős Renée, Falu Tamás, Farkas Imre, Farkas Pál, Feszty Masa, Fodor Erzsébet, Forbáth Sándor, Giotto, György Oszkár, Havas István, Hegedűs Lóránt, Heintz Henrik, Hevesi Sándor, Illés Endre, Illy János, Jakab Ödön, Jászay-Horváth Elemér, Juhász Gyula, Juhász Jenő, Karinthy Frigyes, Kelecsényi Gabriella, Kéméndy Jenő, Kerekes József, Komáromi János, Kosáryné Réz Lola, Krónikás, Krúdy Gyula, Labé, Leidenfrost Pál, Lippay Gyula, Lőrinczy György, Lyka Károly, Maidy Koch, Marconnay Tibor, Meskó Barna, Miklós József, Molnár Kata, Móra István, Mühlbeck Károly, Nemes József, Orbók Attila, Pásztor József, Pataky Lászlóné, Pékár Gyula, Petri Mór, Pósa Lajosné, Puskin, Rabindranath Tagore, Rákosi Jenő, Rapaics Rajmund, Rembrandt, Rippl-Rónai József, Ruzitska Mária, Sas Ede, Somlyó Zoltán, Strozzi, Surányi Miklós, Sz. Solymos Bea, Szalay Fruzina, Szép Ernő, Szomaházy István, Sztrókay Kálmán, Terescsényi György, Thury Zsuzsa, Ungvári Elemér, Vajda Zsigmond, Vályi-Nagy Géza, Vándor Iván, Varságh János, Zivuska Andor, Zoltán Vilmos
Részlet a könyvből:
A levél
- Elbeszélés -
Irta: Surányi Miklós
Szeretném, ha szóról-szóra jegyeznék, amit most elmondok. Nem azért, mintha ezzel védelmezni akarnám magam. Először is, egyáltalában nem érzem magamat bűnösnek, óh, soha egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy valamivel vádoljam magam. Ártatlan vagyok? Az sem. Ha valakiről azt mondjuk, hogy ártatlan abban a dologban, ezzel azt is megengedjük, hogy a látszat, vagy egyes emberek magánvéleménye, vagy a törvények paragrafusai szerint, az...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A levél
- Elbeszélés -
Irta: Surányi Miklós
Szeretném, ha szóról-szóra jegyeznék, amit most elmondok. Nem azért, mintha ezzel védelmezni akarnám magam. Először is, egyáltalában nem érzem magamat bűnösnek, óh, soha egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy valamivel vádoljam magam. Ártatlan vagyok? Az sem. Ha valakiről azt mondjuk, hogy ártatlan abban a dologban, ezzel azt is megengedjük, hogy a látszat, vagy egyes emberek magánvéleménye, vagy a törvények paragrafusai szerint, az illetőt bűnösnek is lehet tekinteni és el lehet itélni vagy fel lehet menteni, illetőleg meg is lehet kegyelmezni neki. De a kegyelem az mindig azt jelenti, hogy a bűn elkövettetett ugyan, de ilyen és ilyen szempontok figyelembe vétele folytán a megtorlástól eltekint az igazságtévő emberi hatalom. Nálam ilyesmiről beszélni sem lehet.
Másodszor azért nem akarom védeni magam, mert... Mi?... Hogy először mondjam el az esetet, úgy, ahogy megtörtént!... Igaz. Ha elmondom, felesleges lesz minden magyarázat.
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1926. július-december (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Amundsen
,
Babiczky Béla
,
Bakonyi László
,
Bársony István
,
Beczássy Judit
,
Boldizsár István
,
Bónyi Adorján
,
Borsos József
,
Bowen
,
Csathó Kálmán
,
Csűrös Zoltán
,
Deák Ébner Lajos
,
Egry József
,
Emánuel Béla
,
Endrődi Béla
,
Erdélyi József
,
Erdős Renée
,
Falu Tamás
,
Farkas Imre
,
Farkas Pál
,
Feszty Masa
,
Fodor Erzsébet
,
Forbáth Sándor
,
Giotto
,
György Oszkár
,
Havas István
,
Hegedűs Lóránt
,
Heintz Henrik
,
Hevesi Sándor
,
Illés Endre
,
Illy János
,
Jakab Ödön
,
Jászay-Horváth Elemér
,
Juhász Gyula
,
Juhász Jenő
,
Karinthy Frigyes
,
Kelecsényi Gabriella
,
Kéméndy Jenő
,
Kerekes József
,
Komáromi János
,
Kosáryné Réz Lola
,
Krónikás
,
Krúdy Gyula
,
Labé
,
Leidenfrost Pál
,
Lippay Gyula
,
Lőrinczy György
,
Lyka Károly
,
Maidy Koch
,
Marconnay Tibor
,
Meskó Barna
,
Miklós József
,
Molnár Kata
,
Móra István
,
Mühlbeck Károly
,
Nemes József
,
Orbók Attila
,
Pásztor József
,
Pataky Lászlóné
,
Pékár Gyula
,
Petri Mór
,
Pósa Lajosné
,
Puskin
,
Rabindranath Tagore
,
Rákosi Jenő
,
Rapaics Rajmund
,
Rembrandt
,
Rippl-Rónai József
,
Ruzitska Mária
,
Sas Ede
,
Somlyó Zoltán
,
Strozzi
,
Surányi Miklós
,
Sz. Solymos Bea
,
Szalay Fruzina
,
Szép Ernő
,
Szomaházy István
,
Sztrókay Kálmán
,
Terescsényi György
,
Thury Zsuzsa
,
Ungvári Elemér
,
Vajda Zsigmond
,
Vályi-Nagy Géza
,
Vándor Iván
,
Varságh János
,
Zivuska Andor
Zoltán Vilmos
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Vászon
Méret: 230 mm x 320 mm
Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............